Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában
156 A pannonhalmi templom 800 éves fennállásának ünneplése kapcsán az apátság történetéről olvashatunk. OPZ 1801. 1019-1020. A telki új templom felszenteléséről írva az újság megemlékezik az eredetileg a margitszigeti apácák birtokáPan lévő 700 éves kolostorról, s kitér a bencések által épített környékbeli templomokra is. BMH 1802. II. 346-347. A főherceg késmárki látogatása kapcsán önálló ismertetést találunk a Thököly-várról. HT 1806. 176-177.; MK 1806. II. 368-369. 157 A korszak sajtóirodalmáról általában, illetve az egyes újságokról és folyóiratokról: A magyar sajtó története. I. 1705-1848. Szerk. Kókay György. Budapest, 1979. 158 Bél, Mathias: Notitia Hungáriáé novae historico-geographica. I-V. Vindobonae, 1735-1742. 159 1774 és 1776 között szinte minden számhoz mellékeltek egyegy, régi magyar pénzeket ismertető írást, illetve a bemutatott emlékeket ábrázoló rézmetszetes illusztrációt. Ennek a folyóiratnak, illetve az Ungrisches Magazinnak „magyar tárgyú vegyes numizmatikai cikkeivel állandó munkatársa volt" Czirbesz Jónás András iglói prédikátor és éremgyűjtő. Huszár 1985. (17. jegyzetben i. m.) 96. 160 A magyar sajtó története 1979. (157. jegyzetben i. m.) 66. 161 Egy korábbi budai lap, az Ungarische Staats und Gelehrte Nachrichten (1787-1794) művészeti információinak legtöbbje is hazai művészeti, építészeti emlékekhez - régi kolostorokhoz, várakhoz, templomokhoz - kapcsolódott. 162 Csorba Sándor: Az 1806-os törésvonal mentén... (Kultsár István és a Hazai Tudósítások.) In: Folytonosság vagy fordulat? (A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései.) Szerk. Debreczení Attila, Debrecen, 1996. 120-134. 163 HT 1806. 234-235., ezt a székesfehérvári főtemplomot ismertető írást a szakirodalom - mint látni fogjuk - az 1940-es évektől kezdve gyakran említi, ismerteti. 164 Keserű 1993. (86. jegyzetben i. m.) 229.; Szentesi Edit: Birodalmi patriotizmus. Történelemszemlélet, történetírás, történeti publicisztika és történeti témák ábrázolása az Osztrák Császárságban 1828-ig. In: Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Sinkó Katalin, Budapest, 2000. 73-91. 165 A 19. század első felében osztrák és német területen megélénkülő várkutatásról: Burgen und Ruinen. Von Quadern und Mauern. Hrsg. von. Gerhard Dafert. Wien, 1994.32-34. (Denkmalpflege in Niederösterreich, 12.); Burgen in Mitteleuropa 1999. (111. jegyzetben i. m.) 166 A folyóiratokban, elsősorban a Tudományos Gyűjteményben megjelenő honismereti írások „az ország tüzetes és a kor színvonalának megfelelő gazdasági, politikai és kulturális feltérképezését végzik el, s ezzel a feudalizmus partikuláris földrajzi tudata helyébe kialakítani segítenek egy polgárosuló, országos honismereti szemléletet, magyarság-öntudatot," A magyar sajtó története 1979, (157. jegyzetben i. m.) 290-291. 167 HT 1806. 39-40. 168 Egy Károlyfehérvár környékén található várromról „a 1 régi beszéd az, hogy ez a' Vár Tündér Ilonáé lett volna". A szerző röviden ismerteti Tyndaros lányának, Menelaos feleségének, a trójai háborút okozó Tyndaris Helénának történetét, majd ezt írja: „talám semmi nem tilthat-meg, hogy ugy ne gyanakodjunk, hogy á híres Görög Tündér Ilona vagy mindjárt Menelaus halála után, vagy azután Rhodusból ide húzta volna meg magát; és hogy a' Dácia Királynéja ä mi Tündér Ilonánk éppen a 1 hires Görög Ilona légyen." Aranka 1796. (66. jegyzetben i. m.) 154-155. A 18. században a homályos ősidőket, a történelem kezdetét megvilágító mítoszok a történeti valóság részei voltak. Bár a romantika időszakában a nemzeti mítoszok gyakran átemelődtek a költészet, a zene, a képzőművészet területére, a nemzeti önazonosításban, identifikációban betöltött korábbi szerepüket sokáig megőrizték. Lipp 1987, (2. jegyzetben i. m.) 271. 169 Az erdélyi ókori feliratos kövekről önálló munkát publikált: Inscriptiones Monumentorum Romanorum in Dacia mediterranea. Viennae, 1773, 1780-ban átdolgozva kiadta Köleséri Sámuel 1717-ben készített Auraria romano-dacica című numizmatikai munkáját. Gárdonyi 1926. (7. jegyzetben i. m.) 9. 170 UM 1781. I. 49-53., 74-77. 171 USGN 1787. 305, 315-316., 324. és 340., 348. 172 USGN 1787. 355-356. 173 PZ 1787. 47. sz. és 48. sz. [s. p.j; USGN 1787. 389-390., 397-398. 174 USGN 1787. 571-572., 579-580. 175 UM 1782. II. 65-76. 176 UM 1783. III. 60-90. 177 ZU 1802. I. 372-378. 178 ZU 1802. I. 87-92., 1803, IV, 113-118. 179 ZU 1804. V. 23-31. Monografikus igényű írásokat közölt Stipsics a pesti egyetem régiségtárában található ritka pénzekről is. ZU 1804. VI. 94-103., 162-177. 180 ZU 1804. V. 84-93. 181 TGY 1817. III. 61-65. 182 TGY 1820. III. 9-26. 183 TGY 1823. XI. 3-18. 184 TGY 1824. III. 3-30., IV. 4-19. 185 TGY 1817. X. 57-64. 186 FMOM 1825. 473-474. 187 TGY 1827. II. 42-61. 188 TGY 1828, I. 20-31. 189 TGV 181 7. XI. 3-46. 190 TGY 1818. VI. 32-53. 191 TGY 1820. IV. 3-56. 192 TGV 1821. VIII. 3-38., 1824. I. 75-90., 1829. III. 3-66. 193 TGY 1825. VI. 56-72. 194 TGY 1830. III. 81-95. 195 TGY 1830. V. 3-14. 196 A szerzők életrajzi adatait ld. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I-XIV. Budapest, 1891/1914,. 197 HT 1806. 39-40., 227-228,, 343. 198 HT 1806. 343. 199 HT 1806. 234-235. 200 TGY 1818. IV. 3-41. 201 TGY 1819. VII. 3-58. 202 TGY 1820. V. 40-53. 203 TGV 1820. VII. 63-70. 204 70/1820. I. 54-63. 205 TGY 1820. VIII. 51-90. 206 TG/1822. XI. 3-36. 207 TGY 1824. XII. 19-57. 208 FMOM 1827. 1336-1338. 209 TGY 1827. IX. 30-60. 210 TGY 1827. XII. 25-31. 211 TGY 1828. VII. 121-122. 212 FMOM 1828. 1742-1754. 213 TGY 1829. I. 123-124. 214 TGY 1829. XII. 111-122, 215 TGY 1830, V. 25-55. 216 PMH 1781. 7. Az Ungrisches Magazin Jakob Buchholz késmárki „bürgerlicher Nadlermeister", azaz tűkészítőmester leírását közli a Kárpátokban tett utazásairól. UM 1787.1. 34-58., III. 257-291. 217 HT 1806. 331. 218 HT 1806. 389-390. 219 H71807. II. 15. 220 TGY 1817. III. 147. 221 TGY 1817. X. 134-136. 222 El 7 1779. 324-325.; PZ 1779. 55. sz. [s. p.] 223 PZ 1786. 12. sz. [s, p.] 224 HT 1807. II. 358., 1808. I. 48. 225 TGY 1818. IV. 142-143.
