Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

77 A fiatal Batsányi János például - mint munkája bevezetőjében írja - azért adja ki az 1745-ben Nagyszombatban megjelent Bellica Hungarorum fortitudo című jezsuita promóciós nyomtatvány átdolgozott fordítását, hogy megismertesse az ifjúságot a hajdani vitézek dicsőséges tetteivel, s a jó példák követésére serkentse őket, Batsányi János: A' Magyaroknak vitézsége, Régiek példáival meg-világosíttva. Pesten, 1785. In: Batsányi János összes művei. Sajtó alá rend. Keresztury Dezső és Tárnái Andor. II. Budapest, 1960. 11-12. 78 Kovalovszky Márta: Emlékműszobrászat. In: Művészet Magyarországon 1830-1870. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Szabó Júlia, Széphelyi F. György. Budapest, 1981.1.: 40. 79 Visegrád „a" Históriában igen esméretes." MGY 1790, III. 185. A hazafias indíttatású történeti érdeklődés is motiválja a kiemelkedő történeti eseményeket, híres történeti személyeket, nevezetes várakat, épületeket ábrázoló metszetsorozatoknak a 19. század első felében megfigyelhető hazai elterjedését. 80 Fejér György a székesfehérvári főtemplom történetét Kézai, Thuróczi, Bonfíni, Ranzanus, Istvánffy, W. Lazius stb, alapján rekonstruálja. TGY 1818. VI. 32-53. Okleveles adatok alapján ismerteti a középkori udvari festőket Kruchten József. Említi Drugeth János nádorispán 1331-Pen kelt oklevelét, mely szerint H, mester festőnek birtokot adományoztak, illetve azt, amely Zsigmond király Bertalan nevű budai udvari festőjéről tesz említést. TGY 1821. II. 123. Bitnitz Lajos zalai útján Istvánffy által említett sírhalmot (Hist. Lib. XXIV.) és várat (Hist. Lib. XXV.) keres - sikertelenül. TGY 1825. VI. 56, „A régi Visegrád leírását" - írja majd Arany János is a Toldi szerelméhez fűzött jegyzetében - „Oláh Miklós nyomán adom, amint még ő látta." Arany János összes művei. V. Sajtó alá rend. Voínovich Géza. Budapest, 1953. 304. 81 MGY 1790. IV. 214. 82 MGY 1790. III. 189-190. Egy Visegrádról szóló másik írás a vár helyének és történetének ismertetése mellett közöl néhány, a palota egykori pompájára utaló anekdotát. HM 1829. II. 242-244. Oláh Miklós leírását, éppúgy, mint a palota pompájától elnémuló török követről szóló anekdotát, Bél is közli. Bél 1977. (32. jegyzetben i. m.) 103-104. 83 MGY 1790. III. 245. 84 TGY 1818. VI. 41. Vö.: Marosi Ernő: „Quam qui vidit, testimonium veritati verborum nostrorum perhibet". Megjegyzések Szent István székesfehérvári prépostsági templomának képéhez elbeszélő forrásainkban. In: „Magyaroknak eleiről", Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti László. Szeged 2000. 349-363. 85 TGY 1818. IV. 11. Galeotto - akinek latin nyelvű leírását az értekezés szerzője (pontos forrásmegjelöléssel) közli is - így írt Báthoryról: „Nem mesélem el, milyen pompásan építette újjá Itáliából Pehívott mesteremberekkel és óriási költséggel templomát, és a templom és a püspöki palota méltán tükrözi vissza nemes lelkének fényét," Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. Budapest, 1977. 102. Galeotto leírását közli Bél Mátyás is. Bél 1977. (32. jegyzetben i. m.) 49. A történeti forrásoknak az időközben elpusztult emlékekre vonatkozó régebbi leírásait a 19. század eleji topográfiai értekezések szerzői - mint látjuk - tényékként vették át. A források adatainak nem mindig kellő kritikával kezelt modern átvételével kapcsolatban az utóbbi időben a kutatásban fenntartások fogalmazódtak meg. Mikó Árpád: Egy stílusfordulat reinkarnációja. Antonio Bonfini építészeti terminológiájának értelmezése. In: „Sub Minerváé Nationis Praesidio". Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60, születésnapjára. Budapest, 1989. 37-40.; Mikó Árpád: Ekphraseis. A budapesti Philostratos-kódex és a Bibliotheca Corvina. In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 1991. Művészettörténeti tanulmány Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára. 69-75.; Marosi Ernő: A rekonstrukció a művészetben. In: Ars Hungarica, 26, 1998. 361. 86 Szabó Jűlia: A tájrajzolás és tájfestészet. In: Művészet Magyarországon 1830-1870. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Szabó Júlia, Széphelyi F. György. Budapest, 1981. I.: 131.; Keserű Katalin: Várábrázolások, Táj és történelem a historizmus festészetében Magyarországon. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna, Budapest, 1993. 223-241.; Papp Júlia: Egy adat a történeti festészet hazai kezdeteihez. (Wándza Mihály Mátyás király Pécsújhelyi táborozását ábrázoló festményének leírása 1806-ból.) = Ars Hungarica, 28, 2000, 197-204.; Papp Júlia: Rom és rekonstrukció. (Hazai építészeti emlékek 19. századi ábrázolásairól.) [Megjelenés alatt a Tanulmányok Rózsa György 75. születésnapjára című kiadványban] - számos példa említésével. A Tudományos Gyűjteményben közölt, többnyíre a várak 19. századi állapotát bemutató metszetekkel ellentétben a szarvasi vár 16. századi elrendezését, külsejét mutatja az az illusztráció, mely Hellebranth János szarvasi jegyző helytörténeti feldolgozásának mellékleteként jelent meg. TGY 1822. XI. (2. kép) Az első pillantásra fantáziarajznak tűnő illusztráció előképe - az ábrázolt épületek arányaínak módosítása ellenére - egyértelműen azonosítható: a Tudományos Gyűjtemény metszője vagy a Wilhelm Dillich Ungarische Chronícajában (Cassel, 1600.) szereplő Szarvasvedútát, vagy Wilhelm Peter Zimmermann-nak Dillich munkája nyomán készített, Samuel Dilbaum: Eikonographia. Aller deren Ungarischen.,, (Augustam, 1604.) díszítő, a szarvasi vár 1595ös, Miksa főherceg csapatai által történt bevételét ábrázoló rézkarcát (3. kép) „költötte át". Az illusztrált kiadványokról ld. Cennerné Wilhelme Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai. = Folia Archaeologíca, 9.1957. 187-203. 87 Nagy Lajos szerepének említése a máriazelli kápolna gazdagításában: APA 1772. 282-284., 290-292., 298-301., 314-315., 321-323., 337-341., 361-363., 369-372., 386-388., 393-394., 1773. 33-34), Szerdahelyi György beszélgetése a budai egyetemen rendezett fogadáson a Curia képviselőivel a művészeteknek és a tudományoknak Nagy Lajos és Mátyás alatti virágzásáról: EV 1784. 458., a székesfehérvári bazilika Nagy Lajos és Mátyás által épített kápolnáinak leírásai: HT 1806, 236., TGY 1818. VI. 42-43., 1827, II, 46. Mátyás király ,,a' budai Várat minden kigondolható módon ékesítette, és olly fényes ditsőségre emelte, hogy egész Európában tsudának tartatnék": TGY 1818, IV. 11., stb. 88 Mátyás személyében „ollyan Fejedelem ülvén éppen akkor a' kormányon, a

1 ki a' Tudományoknak 's Tudósoknak nagy betsüllője lévén, benne a' még tsetsemő Magyar Múzsák nagy lelkű Mecaenássokra találtak, Corvinus Mátyás Budán a' Zsigmond Királytól építtetett Academíát újjabb fényességre hozván, abba külső Országokból Tanítókat hozatott, A' Tudományoknak virágoztatására pompás Könyvtárat állított, mellyet tsak rövid idő múlva több mint 50 ezer darab Zsidó, Görög, Deák Kézírásokkal meggazdagított, A' Nemzet' könnyebben lehető kimíveltetésére Budán Könyvnyomtató műhelyt állított fel, pompás épületeket emeltetett, mely által az országba a' jó ízlést, a' szép mesterségeket behozta: mert a' Király példájára tsak hamar a' régi alatsony kalyibák felemelkedtek, a' Városok újj formába öntettek." TGY 1818. IX, 21. A szerző a saját korabeli fejlődés lehetőségét is a tudományt támogató államvezetésben látja. A tudományok és a művészetek csak akkor virágoztak, amikor „az Uralkodók és az Ország' Nagyjai á Múzsák' Mecaenássai voltak", uo. 26. 89 Sinkó Katalin: A profán történeti festészet Bécsben és PestBudán 1830-1870 között. = Művészettörténeti Értesítő, 35. 1986. 111. 90 Például Johann Nepomuk Geiger: Egy kép Magyarország fénykorából. Mátyás király tudósai és művészei körében. (1863) Említi: Sinkó 1986. (89. jegyzetben i. m.) 116. (Collegium Budapest), Dósa Géza: Bethlen Gábor tudósai körében. (1870), stb. Vö.: Papp Júlia: nem szűkölködik már a Magyar a' Kul-