Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

esztendő óta áll, még több századokig kiállhatja az idő' viszontagságait,"

392 A sajtó figyelemmel kísérte az esztergomi Bakóckápolnának az új székesegyházba történő átvitelét,

393 (14. kép) „A régi időkben" - olvashatjuk Esztergomról már korábban - „egy gyönyörűséges templom volt itt, melly a' Magyaroktól szép templomnak hivattatott, de a' Törököktől le-rontatott, ki-vévén egy kis kápolnát, mellyet Cárdinális Bakáts építtetett, 's a' mellyben egy fejér alabástrom oltár találtatott,"

394 A bazilika építésének megkezdésekor a régi templom lebontása után „hazánknak egyik legnevezetesebb Régiségére, Bakats Tamás Kápolnájára jut a' sor, Ezen templomnak megmenthető részei, a' gyönyörű oltárok, remek festésű és faragású képek, oszlop fejek 's a' t, Esztergomhoz közellévő Héregh Helységében fognak az új templomban öszve alkottatni a' Herczegi Primás rendeléséből; a' Kápolna pedig fényesített, ritka régi jó ízléssel, és tsudálatos szorgalommal vésett márvány táblákkal egészen öszve rakva, ezek minden kitelhető vigyázassál sértetlenül fognak, a' tiszta alabástromból készített egyidős jeles Oltárral együtt, félre tétetni, 's a' most épülő Székes Egyházban újra kápolna formájúkba viszszaállíttatni."

396 1823-ban a Bakóczkápolna, a „mesterségnek ezen remek műve [...] már valósággal ismét fenn áll,"

396 Egy - a romok között talált Boldogasszony-szobrot is a kápolnában „köz tiszteletre" kitettek. Ez - olvashatjuk a kápolnáról a felszenteléskor „a' régi építésnek és kép faragásnak remek munkája, valamint a' néhai Fő Templomnak egyik dísze volt, úgy a' jövendőnek is fő ékessége lészen,"

397 Ferdinánd főherceg 1825, évi magyarországi látogatásakor ,,a' Bakáts Kápolnáját, [,,.] a' várban kiásatott régiségeket" is megszemlélte.

398 Az esztergomi bazilika felszenteléséről szóló tudósítás is kitért a Bakócz-kápolnára.

399 A Bakócz-kápolna megmentéséről, illetve Rudnaynak ebben, valamint a korábban elpusztult esztergomi építészeti emlékek maradványainak összegyűjtésében kifejtett tevékenységéről dicsérően ír Jankovich is 400 Az építészeti emlékek felújításáról, átalakításáról szóló néhány írásban a történeti, az esztétikai és a használati érték dominanciaharcának csíráit fedezhetjük fel. A tudósítók egy része magától értetődőnek, vagy dicséretesnek tartja azokat az átalakításokat, melyeket a régi épületeken a kortárs művészeti ízlés szerint hajtottak végre. A régi épületeket leromboló, vagy saját képére formáló barokk művészet expanzív törekvéseinek utóhatása jelentkezik itt: az újdonságérték dominanciája a hagyományokkal, a történeti értékkel szemben,

401 A „legfinomabb ízlés szerint" díszítették a nagyváradi Szent László-templom újjáépítésekor az épület belsejét,

402 „Az öreg Templomnak tsonka tornya alatt, 's régiséget példázoló falai között" - ámul el egy győri utazásáról beszámoló hazafi - „senki se gondolná azokat a' jeles rajzolásokat 's drága oltárokat, mint a' minémüek 14. kép. Az esztergomi Bakócz-kápolna ötlenek szemébe, mikor abba bé lép, Kár! hogy a' boldogult Püspököt, Gróf Zichyt, meg előzte a' halál, míg külső díszét is úgy meg nem adhatta a' Templomnak, mint szándéka volt, a' Lakosok' bizonyítása szerént."

403 Jankó János írásában az eltérő értékpreferenciákból fakadó, a mai szemlélő számára ellentmondásos megítélés tükröződik. Helyesli, hogy a pécsi főtemplom belsejét nem „czifrázták" ki festéssel, hiszen „kár is volna a' többeknek inkább tetsző régiséget új köntösbe öltöztetni, hogy ez kevesebbek együgyű innyére legyen." A felújítás arra törekszik, hogy a templom „az ő régiségét inkább feliül haladni láttassék, mint sem hogy a' mi ídőnkbelinek mondattathasson." A történeti hűség igényét azonban a következő sorokban szívfájdalom nélkül feláldozza az esztétikai szempontok oltárán: a csupasz oszlopokat márvánnyal cseréltetné ki vagy vonatná be, s helyesli azt is, hogy a „másképp igen szép és drága oltárokra szebb képek és munkák helyheztettetnek," A főoltár Krisztust és Péter apostolt ábrázoló márványszobrának egykori alkotója véleménye szerint „nem vala a' legszerencsés'b Művész; méltán lehetne kívánni, hogy a' különben nagy 's roppant oltárra ezen régi képek helyett külömb 's szebb munkák helyheztetnének."