Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Boromissza Péter – Nemessányi Klára: A feldebrői altemplom falképeinek és restaurálásának ismertetése

27. kép. Harcos szent-ábrázolás (ún. Szent Pál) a hajóban, restaurálás előtt tunk, amelyek szemcseösszetétele, faktúrája és színe a leginkább közelít az eredeti vakolathoz. Alkalmazásuk módszerével a falfelépítés, mint keret és a falképek váljanak hangsúlyossá, az új kiegészítő anyagok - mint egy passe-partut - segítsék a falképek érvényesülését. Ezen szempontok alapján választottuk ki a végleges anyagösszetételt,

14 Az anyag húzásakor minden esetben visszavágással alakítottuk ki a végleges síkot, így juttatva érvényre a kiegészítő anyag színét, faktúráját. Az anyagkeverék összetételének állandóságát pontos adagolással, kiméréssel biztosítottuk. A felületeken így végzett tömítések és vakolások gyakorlatilag az esztétikai helyreállítás fogalmi körének szerves részét képezik, ez esetben. A vakolásokat száradási szünet követte, majd a festett és festetlen eredeti vakolatfelületek tisztítását végeztük el, Majd újabb száradás és kiszellőzés után láttunk hozzá a falképek konzerválásához, Eredetileg úgy gondoltuk, hogy apróbb retusokat fogunk alkalmazni a képi látványt zavaró, lüktető foltok megszüntetésére és a kisebb zavarok, a rajzi részletek 22. kép. Harcos szent-ábrázolás (ún. Szent Pál) a hajóban, Restaurálás utáni állapot jobb értelmezhetősége érdekében. A restaurálás előrehaladtával egyre jobban megbizonyosodtunk arról, hogy akkor lesz tökéletesen eredeti és autentikus Magyarország legkorábbi fennmaradt épület- és falképegyüttese, ha retus megoldásokat egyáltalán nem alkalmazunk. (21-22. kép) Az altemplomban végzett munkánk során a vizsgálatok és felmérések alapján az altemplom anyagairól, vakolatairól, festéseiről, az alkalmazott festészeti technikáról a következő megállapításokat tehettük meg. ÉPÍTÉS Az altemplom kváderköveinek anyaga riolittufa. Megmunkálásuk, faragásuk mutat némi különbözőséget. A sírkamra falazókövei és a hajó boltozatköveinek felszíne simább, míg a hajó és a szentély oldalfalának kváderkövein jól láthatóak a faragás vésőnyomai. (23. kép) Mivel a különböző megmunkálású kövek szórtan találhatók az altemplomban, ez inkább több - kettő - kőfaragó csoportra utal, s nem építészeti periódusra. Érde-