Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Boromissza Péter – Nemessányi Klára: A feldebrői altemplom falképeinek és restaurálásának ismertetése

kes bevésést figyeltünk meg a szentély oszlopfejezete fölötti kövön: a pentagramma, vagy boszorkányszög bajelhárító jele őrködik az altemplomban közel ezer éve. Az oldalfalak kb. 1,8-2 m magasságig viszonylag síkba falazottak. E vonaltól felfelé a boltozatok falazása, annak kváderkövei elég egyenetlenül rakottak. Szerintünk ez az építés módjára utal, vagyis a boltozatokat feltehetően föld feltöltésre rakták. (Alázsaluzás, vagy ramonádra utaló nyomokat nem tapasztaltunk,) A kváderkövek közül „húsosán" kitüremkedő falazóhabarcs sehol sem mutatott deszkalenyomatot, illetve sehol sem volt ellapított. A sírkamra és a hajó kapcsolódási vonala, pontosabban a sírkamra lejárat kettős boltíve mutat építési bizonytalanságot, A lejárat jobb és bal oldalán lévő faragott párkányszakasz, mely nincs bekötve, illetve lezárva, s nem folytatódik sem a kriptában, sem a hajóban, a lejárat kettős boltíve, amely kisebb kövekből falazott, a többi felülethez képest kaotikusan összerakott kövek halmazának tűnik, (24. kép) Az anyagvizsgálatok alapján a falazóhabarcs és az alapvakolat anyagösszetétele azonos, mindkettő szemcseszerkezete durva, több nagyobb mészrögöt tartalmaz. A vakolat felső rétege finomabb szemcsékből áll, de az anyag azonos. A kváderfalazat nem volt kifugázva, mint már említettük, a falazóhabarcsot kitüremkedve hagyták. Mindezen tények összességéből arra következtethetünk, hogy az altemplom folyamatosan és egységesen épült. Az építés koncepciója eredendően a kivakolt-kifestett belsőre készült, Olyan esetekben, mikor az építők úgy tervezték, hogy a belsőben nem alkalmaznak vakolást-festést, ott általában a falazást mívesebben készítették, a köveket kifugázták, illetve a kitüremkedő falazóhabarcsot levágták, elsimították (pl, Tarnaszentmária, Ócsa), 23. kép. Surló felvétel a falazat kváderköveiről 24. kép. A sírkamra lejárat és környezete a fugák kivésése után KlFESTÉS Az altemplom megépülését követően hamarosan sor került annak kivakolására és kifestésére, A falazat, de főleg a boltozat egyenetlenségeit lehetetlen lett volna egy réteg vakolattal kiegyenlíteni, egy síkba hozni, Ezért a boltozatokon két-három, vagy néha több réteg vakolatot is felhordtak, Az eltérő rétegek számát egyrészről csakis a falazat egyenetlenségeinek kiigazításával magyarázhatjuk, Ezen vakolatrétegek összetétele hasonló, az alsóbb rétegek szemcseszerkezete a falazó habarccsal mutat rokonságot, míg a felsőbb rétegeké finomabb, szitált apró (0,2-1,5 mm) szemcséket tartalmaz, Ezek már simító-, illetve festőalapnak készültek. A függőleges falakon a vakolat vékonyabb, de vastagsága változó, Helyenként 4-6 mm (pl, a szentélyben), másutt, például a hajóban 1,5-2 cm vastagságú rétegek is vannak. A kriptába általunk visszahelyezett vakolattöredékek vastagsága egyenetlen, és 4-6 cm vastagság között mozog, az alattuk elhelyezkedő kövek domborulatai szerint.