Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Boromissza Péter – Nemessányi Klára: A feldebrői altemplom falképeinek és restaurálásának ismertetése

A FELDEBRŐI ALTEMPLOM FALKÉPEINEK ÉS RESTAURÁLÁSÁNAK ISMERTETÉSE A templomot a 11, század első harmadában az Abanemzetség előkelő tagja építtette, valószínűleg maga Aba Sámuel, Az altemplom fő része egy pillérköteg sorral elválasztott hosszú kéthajós csarnok, A pillérek törzsét nyolckaréjos köteg alkotja. A pillérek vállban a legkeskenyebbek, a váll felett nehézkes pillérfő kialakításával. A jobb szélső píllérköteg fejezetét palmettasor díszíti. A középső pillér lábazata faragott, a többié sima, befejezetlen hatású. A pillérek tulajdonképpen dongaboltozatot tartanak, de ezeket a harántdongák fiókboltozatként tagolják, s így akár keresztboltozatról is beszélhetünk. A hajóhoz kelet felől tágas félköríves apszis kapcsolódik, ennek boltozatát a csatlakozási vonalakban álló oszlop tartja. Ez az oszlop eredetileg nem ide készült, a fűrészes akantuszos faragványok bizáncias jellege Szent István kori eredetét mutatja, a szükségesnél magasabb oszlopot leásva állították be jelenlegi helyére, A szentéllyel szemben, pillérköteggel elválasztott kettősívű nyílás, a szentélyhez képest kissé ferde tengelyű dongaboltozatos térbe, a kriptába csatlakozik, A 14-15, századi átalakítás a templom hosszházas átépítését jelentette. Centrális terének megszüntetésével az altemplom szélső boltszakaszai is fölöslegessé váltak, az ide vezető eredeti lejáratokkal együtt. A sírkamra megközelítésére új lépcsőt nyitottak a hajóból. Ezzel a sírkamra elvesztette rejtett jellegét. A Grassalky vich kori barokk átépítéskor ezt is megszüntették és az altemplom feledésbe merült, félig-meddig betemetve várt a felfedezésre. Erre 1897-ben Gerecze Péter vezetésével került sor, Az altemplom feltárását és építészeti rekonstrukcióját Lux Kálmán és Szőnyi Ottó végezték 1924-1936 között. A sírkamra-tér közepén az ásatáskor egy dísztelen, nagy kő sírládára bukkantak, amely már üres volt. Az altemplom ablakai és boltozata miatt a felső templom szentélyének padlószintje a hajóénál magasabban fekszik, Eredetileg az altemplom padlóját terrazzóval burkolták, ennek csekély maradványai a kriptában még ma is megtalálhatók, Az altemplom nyugati falában kisebb félköríves, rézsűs ablakok vannak, melyek célja a templom és az altemplom liturgikus funkcióinak összekapcsolása volt, A bizánci emlékek között nem találják a feldebrői templom analógiáját, a centrális templomok építése a Szentsírra, illetve a Szent Keresztre utalnak, ahol az alapító, vagy a névadó szent sírhelyét alakították ki. Az altemplom kriptájában található sírhely az eredeti Árpádkori, nagyméretű, centrális szerkezetű templom középpontjában állt. ELŐZMÉNYEK Az altemplom falképeinek feltárását, rögzítését 1936 körül Dex Ferenc kezdte el. Majd ezt, az ötvenes évek elején Bartha László kétes hírű beavatkozásai és Kákay 1. kép. A feldebrői templom a déli oldal felől. Jól látszanak a centrális Árpád-kori alapfalak és az altemplom hajójának vége a kisméretű ablakokkal. Lux-féle rekonstrukció