Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

környék, Kijavították a feljáró lépcsőket, s beépült lassan egy-egy telek is, Kiemelendő a tabáni városképet az Orvos lépcső felől lezáró lakóház egységes mértéktartó homlokzatával.

123 A lakóház mind a Gellérthegy, mind a Naphegy utca felöl megközelíthető. A hat, lépcsősen egymáshoz tolt épülettömb a terep adottságaihoz simul, ugyanakkor a külső és belső városképet változatossá teszi, Az ablak és parapet sávok a lépcsőzetes kialakítás miatt fésűsen egymásba illeszkednek, Az udvar felőli lépcsőtornyok további ritmust adnak, A parkfelület a Gellérthegy felől ezzel az épülettel nagyon jó lezárást kapott, A Gellérthegy és a Naphegy beépítése is változott, Az MTI ormótlan épülete mellé napjainkban egy még hangsúlyosabb épület került, szerencse, hogy a lakóházak jobban belesimulnak a hegyoldalakba, A Bethlen-udvar után, az Attila körút elején is erőteljesen változott a városkép, A Tabán területe zöldfelület maradt, pedig Budapest fürdővárosi centrumát még a háború után is itt kívánták megépíteni, A tervpályázatok eredményessége ellenére ebből a mai napig semmi sem valósult meg, Az Attila körút és a Várhegy közötti terület, valamint a Vár környékének rendezésére sok elgondolás született.

124 A háború számos régebben beépített telket itt a „hegyoldalban" is pusztasággá változtatott. A Vár kiemelt műemléki helyreállítása és a felszínre hozott értékes palotarész rekonstruálása minél teljesebb városképi rálátást igényelt. E cél érdekében pl. a keleti oldalon a Lógodí utca páratlan oldalára építési tilalmat írt elő a rendezési terv. E gondolat folytatódott, amikor a Bethlen-udvar és a Vár közötti telkek beépítésére került sor. A feladat kettős volt: részben meg kellett őrizni az Attila körút beépített utcaképi jellegét, ugyanakkor biztosítani kellett a Várhegy és a Tabán közötti vizuális kapcsolatot, Az épületek ezért „átmenő" közterületet képező udvarral készültek, letakarva a tűzfalakat, kapcsolódva a szomszédos párkánymagasságokhoz és magas tetőkhöz, A tető architektúra itt ugyanis nagyon fontos szerepet játszik, hiszen a Palotából erőteljes a rálátás a háztetőkre. Az épületek nemcsak tömegükkel, hanem homlokzatképzésükkel is jól megoldottak.

125 A közökre néző oldalak az erkélyekkel mozgalmassá teszik a látványt. A közterületté vált közökből egy-egy betonlépcsőn fel lehet jutni a Váralja utcába. A zöldfelületek is gondosan megoldottak voltak, s valóban összekapcsolták a Tabán zöld parkját a Várhegy keleti lejtőjének gyepmezejével. Sajnálatos, hogy e koncepciót a későbbiekben feladták e közök részbeni beépítésével, Az Attila körút és a Lánchíd utca torkolatában áll a Szent Katalin-plébániatemplom, amely műemléknek is alaposan megváltozott a környezete, Az ostromban a kis téren álló, részben földszintes épületek erősen rongált állapotba kerültek, részben le is kellett őket bonta24. kép. II. Mártírok útja [Margit krt.] 8/10., OTP ház. Épült: 1960 ni. Az épületek teljes lebontására azonban akkor került sor, amikor a Döbrentei utca és a Döbrentei tér között megépítették a ma is álló, lapos tetővel, vízszintes és hangsúlyos loggiákkal megfogalmazott lakóházat. (29. kép) Az épület virágokkal teli loggiáival megszokottá vált, de építése után, nem is teljesen ok nélkül, sok vitát váltott ki. VÍZIVÁROS: Fő UTCA, FRANKEL LEÓ UTCA A budai oldal Dunával párhuzamos főtengelye, az egykori római hadiút nyomán kialakult, sajátos hangulatú Fő utca és folytatása a Frankel Leó utca. E tengelyt a Mártírok útjánál egy aluljáróval megszakították, amikor a Margit híd hídfőjét átépítették, a HÉV vonalát felszín alá helyezték, megszüntették az esztergomi vasútvonal végállomását. A Fő utca torkolatában fennmaradt az egykori Lánchíd Egyesület székháza, ma bírósági épület. A szemközti telken az egykori Budai Takarékpénztár épületének maradványa. Mindkettőt Ybl Miklós tervez -