Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között
21. kép. A Jókai tér 1962-ben reinek köszönhető, hogy felületi kezelés helyett alapvető rekonstrukció készült. Az épület alaprajzi konfigurációja adott volt, hiszen az épületet minden oldalról utca határolta. A szellemes tervezés vertikális irányban terjeszkedve oldotta meg a feladatot, Az épület külső megformálása is nehéz és különleges feladat volt, az adott és alig változtatható tömeg kötöttségével. A főbejárat kiugró homlokzati felületére komponált pirogránit dombormű karakteres főmotívuma lett az épületnek. Az építészeti kialakítás és térformálás jó színvonala, a képzőművészet megnemesítő jelenléte, az átmeneti időre méltó otthont teremtett a Nemzeti Színháznak. 108 A történeti Pest kerületeinek városképi vizsgálata után tekintsük át a budai oldal változásait, A BUDAI KÖRÚT RENDSZER: MÁRTÍROK ÚTJA [MARGIT KÖRÚT], SZÉNA TÉR, MOSZKVA TÉR, KRISZTINA KŐRÚT, DÉLI PÁLYAUDVAR, ATTILA ÚT A budai oldal körútja a Mártírok útja [Margit körútj. A hatvanas évek elején épült meg a két homlokzatával a Mártírok útjára 8-10. szám, harmadik oldalával a Henger utcára néző homlokzattal egy igényes lakóház a földszintjén OTP fiókkal és egy Zöldért üzlettel, (24. kép) Az ötvenes évek végén épült lakóházak közül raszteres homlokzatával a 28, szám alattit, 109 majd a 35-37, számút kell említeni, 110 erkélyes kialakítása miatt az útvonal enyhén ívelő hajlatában, a Fazekas és Ganz utcák torkolatával szemben, A hatvanas években kezdik el a Horvát utca - Mártírok útja becsatlakozásának környékét beépíteni, (25. kép) A Rózsadomb bejáratát alkotják a Keleti Károly utca torkolatában álló lakóépületek, 111 amelyek bástyaszerű homlokzataikkal, oszlopokkal kialakított földszintjeikkel szinte egybekapcsolják a Mártírok útját a Mechwart térrel, Ezekkel közel egy idős a 61-63, szám alatti lakóház, 112 amely loggiás homlokzatával egyéni részletképzéssel gazdagítja a városképet, A budai körút rendszer fontos csuklópontja a Mártírok útjából kiszélesedő Széna tér és a belőle kíteresedő Moszkva tér. E terület a háború alatt, majd 1956-ban is sokat szenvedett. Városképi megjelenése, fontossága ellenére, megoldatlan. A két háború között megépült Krisztinavárosi Postahivatal és vele együtt számos lakóépület meghatározta a Moszkva tér jellegét, mégsem tekinthető befejezettnek. A terület rendezésére több tervpályázat is készült, de megvalósításra egy sem került. A forgalmi rendezést a metró megépítésével el kellett végezni, Ennek városképi eleme lett a tér közepére felépített felszíni állomás. 113 A Moszkva tér délkeleti oldalán a Vár felé induló Várfok utca két első lakóépülete foghíjbeépítésként 1958ban épült és építészeti újjáéledésünk egyik első darabja. 114 A két épület a vár feljárat kapujában áll, nemesen egyszerű és az időtálló kőburkolatú homlokzatképzéssel, tömegalkotással jól biztosítja városképi feladatát. A Moszkva tér melletti Széna tér hosszú ideig elhanyagolt része volt Budának. (26. kép) A tér önálló, de határozott térfalak nélküli. Lényegében a betorkolló utcák kiteresedéséből áll, a városképalkotó épületek ezen utcák utolsó telkein állnak, A Ganz Villamossági Művek Mártírok úti gyártelepének lezárásaként épült meg 1964-1970 között a Kohó- és Gépipari Minisztérium új székháza [Ipari Minisztérium, ma Gazdasági Minisztérium], Az épület eredetileg a Ganz Gyár irodaépületeként, a környék lakónegyedei közé beékelődött ipari üzem területének a főútvonal felé való reprezentatív lezárását volt hivatva megoldani, 115 A tervezés idején még állt a rémségeiről híres Margit körúti börtönépület, Felszámolását nagyon sok vita előzte meg, a tervezés ennek ellenére számolt ennek lebontásával, s az 1970re tervezett metró állomás megépítésével is, 1975-ig csak a székház első ütemének megépítésére került sor, Az „átmeneti" állapotot sok részlet tükrözi (tereprendezés, befalazások, stb,), A Széna tér városképét meghatározza az utcai homlokzat alumínium szerkezetű füg-
