Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

gönyfala, a parapet burkolatok zöld színű, edzett, zománcozott üvege, a végfalak szürke üvegmozaik felülete. A hatvanas évek első felében épült meg a Varsányi Irén utca végén a 40-44. szám alatt, a Széna térre forduló homlokzatokkal a Bányászati Tervező Intézet székháza.

116 Az épület két fő tömegét egy nyaktag köti össze. A Varsányi Irén utca vonalára épített épülethasáb négyemeletes, míg a térfalához idomuló, megtört beépítésű főtömeg kétemeletes. A végfalak nyitásnélküliek, míg a többi oldal raszteres homlokzatát sávablakok tagolják. A BÁNYATERV megépülése idején a tér még alig parkosított, inkább csak átközlekedésre használt, annak ellenére, hogy a vízivárosi városfal kiszabadítása és bemutatása ekkorra már megtörtént. Az évtized végén kiépítik itt a zöldterület rovására, a budai távolsági autóbuszok végállomását. A MÁVAUT állomás alacsony tömegével, a körülötte megnőtt növényzet mögött alig érvényesül, de a be- és kihajtó nagy autóbuszok a tér látványát gyakran élénkítik. A tér ellentétes oldalán a lebontott börtönépület helyén 1975-ben részben autóparkoló található, részben pedig parkosított. Ennek sarkán és a Csalogány utca sarkán is elárusító pavilonok állnak. A tér további része a Retek utca és Lövőház utca által határolt foghíjas telek, mely 1975-ben szintén ideiglenes autóparkoló. A hatvanas évek számos emelet ráépítésének nyomát itt a Széna tér északi oldalán is láthatjuk, szinte minden épület felett, Homlokzat kialakításuk idegen a környezet architektúrájában, annak ellenére, hogy a párkánymagasságokat az előírás szerint alakították ki. A Moszkva teret déli irányban elhagyva, az Attila körút - Krisztina körút kereszteződése után feltárul nagy, zöld felületével a Vérmező. A budai várhegyed romjaival feltöltött nagy térség ma kellemes parkként szolgálja a várost, A területet közrefogó három út mentén is változott, alakult a városkép. A betorkolló utcákban néhány foghíj épült. Ilyen a fűrészfogas kialakítású homlokzattal megépített Hajnóczy utca 4. számú OTP társasház, amely vertikális hangsúlyt jelent az utca torkolatában a Krisztina körút felől.

117 A lakásokból kilátás nyílik a Vérmezőre és a Várra, biztosítva a keleti benapozást. A Magyar jakobinusok terén új városképi élményt ad a Városmajor utca és Kékgolyó utca sarkán épült OTP lakóház is.

118 (27. kép) Az értékes helyen emelt két önálló tömegből álló lakóépület és a földszintes vendéglő jól illeszkedik bele környezetének század eleji épületei közé. Az épület a Vár budai sétányáról nézve belerajzolódik a Városmajor körül kialakult városképbe, hátterét az arra emelkedő dombok adják, E helyen a „pont"-szerű magas ház záró motívuma az ide torkolló utcáknak, Az épületek tömegformálásán túl a megválasztott anyagok is jól illeszkednek a környezethez és azzal teljes harmóniát biztosítanak. A Városmajor utca 22. kép. VII. Lenin körút [Teréz krt.] 23., lakóház. Épült: 1959 elején még épült néhány foghíj ebben az időben, s szinte mindegyikről elmondható, hogy kedvezően biztosították a terület városképi fejlődését, amit napjainkban a Krisztinavárosi posta központ koronázott meg, A terület leghangsúlyosabb változása a Déli pályaudvar átépítése volt. A főváros vasúti pályaudvarai mind fejpályaudvarok, korunkban is városkép alakító szerepet töltenek be, A budapesti Déli pályaudvar felszámolásának gondolata többször felvetődött, A szorosan a lakóterületbe ékelődő vasúti terület zajával és füstjével, elavult utasforgalmi épületével nem volt sokáig fenntartható. Forgalma miatt, s mert Budának egyetlen pályaudvara, fennmaradása mellett döntöttek, Az élet igazolta a döntést, mert a pályaudvar egyre nagyobb forgalmat bonyolít le és szerves egységet alkot Budapest első metrójának végállomásával. Az új Déli pályaudvar az első valóban korszerű fejpályaudvara fővárosunknak. A szűk terület ellenére, a szintkülönbségeket kihasználva funkcionálisan és vizuálisan jól megkomponált pályaudvar épült,

119 amely kívülről a városból szemlélve éppúgy városképi élményt