Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

9. kép. A késmárki Thököiy-vár kapuja különös ékességű képírások szépítettek [...] Még az Istállók is olly költséges készületek hogy szép boltozatjaikon és oszlopaikon kívül az evő és ivó vályúk mind külömbféle márványból készültek."

271 (9. kép) A visegrádi Salamon torony „formájára nézve nyolcz oldalas [,..] Kivülbelül faragott kövekből vagyon öszvealkotva, és belső szép Gottus boltozatai megmutatják, hogy nem alávaló lakhely lehetett. Fedele mostan sints nem is volt, hanem mint a Várak szegeleteiken épült kerekded kiereszkedések, ollyan tsonka, és a' felső karimáján, mint a' fogok, úgy állanak a' falazatok, Őrző torony, vagy a' régi Királyi Lakóhelynél más hasznokra rendeltetett épület volt-é? Nem merem meghatározni,"

272 Személyes megfigyeléseken alapuló részletes leírásokat olvashatunk több szerző tollából - mint látni fogjuk - a székesfehérvári templom még álló középkori részeiről,

273 A művészeti emlékek leírásakor alkalmanként formai és stiláris elemek vizsgálatával is találkozunk. Néhány szerző ezekből igyekszik az eredetre, a keletkezés idejére következtetni. „Van benne most is eggy régi vár" olvashatjuk Eszékről - „melly igen vastag kő-falakkal és eggy széles toronnyal meg-erősíttetett [...] A' mint formája mutatja, a

1 XII. Században építtetett."

274 A Daruvártól nem messze lévő romos palota - véli a tudósító nem származhat a római korból, hiszen ,,a' ki a' Rómaiaknak ízléseket 's építéseknek módját esméri, inkább gondolkozhatik úgy, hogy ez a' tízenkettődik, vagy tizenharmadik Században építtetett."

275 A székesfehérvári főtemplomban talált vörös márvány síremléken a „betűk bé vannak metszve, nem pedig kiállóképen faragva, Tsak ezen okból is gyaníthatni, hogy a' Templom építéséhez közelget az írás régisége, mert a' 11 és 12 században metszettek be a' kövekbe az illyen írások, és már a' 13 és 14 században többnyire mind kiálló betűkkel jelentették. -" A szavak ritmusa is a 9-12. századi szokásokat követi,

276 Annak a vélekedésnek, hogy a Torna vári templom ezüst kelyhe Nagy Lajos lányáé, Máriáé lehetett „kedvezni láttzatnak a' 14dik Századból némelly reánk maradott szép régiségeknek hasonló maradványai,"

277 A művészeti korszakok különböző periódusainak megkülönböztetését a szerzők alkalmanként az esztétikai, művészi minőség alapján kísérelték meg. Haliczky Antal egy ókori ólomtáblát az i. e. 4. századra datál, „mert a' mi a' munkának mesterséges mivoltát illeti, nem lehet mondani, hogy tökélletes, és az első Császárok alatt készített remek munkákkal öszve hasonlítandó volna; de mindazonáltal barbarus munkának éppen nem mondhatni, a' lovak különössen olly gyönyörűen vágynak formálva, hogy akarmelly faragó mesternek, ha a' szép mesterségek legvirágzóbb időpontját veszem is, becsületére szolgálnának,"

278 Az erdélyi Várhelyen talált ókori padlómozaik - véli Jankovich Miklós - a „későbbi remek Görög ízlés' mesterségét, szépségét, még el nem érhette: Nyílván bizonyítja azonban hajdani régiségét, mert a' mívészi mesterség' kezdetére, nem pedig alkonyodására mutat tulajdon képzete, ós módja által."

279 A Szombathely mellett feltárt ókori temető leletei - írja ugyanő - ,,a' mesterségben járatlan kézzel, simán, ne mondjam idomtalanul készítettek minden ékesítés, képzelés, betűk annál inkább az időkornak feljegyzése nélkül, és méltán a' Római nagyság' már alkonyodó időszakára mutatnak,"

280 A sírhalmok - véli (talán éppen Jankovich nyomán) Bítnitz Lajos is - „hihetőleg a' Római birodalom' alkonyodásának idejéből valók [,,.] Ezt mutatja a' felásott emlékeknek többnyire gyakorlatlan kezet gyanítató 's majd nem idomtalan készítése".

281 Az elmúlt korok maradványaiból egyes szerzők a hazai történelem különböző periódusainak kapcsolatára következtetnek. Az antik és pogány kultuszhelyek, illetve a keresztény templomok közötti folytonosság gondolatát érinti Sándor István: „Sz. István 's a' Követői az első Magyar Királyok többire ott rakatták a' Keresztyén Templomokat, hol egygykor vagy a' Pogány Rómaiaknak Bálvány Templomaik állottak, vagy pedig a' Pogány Magyarok az Áldomásaikat szokták volt tartani [,,,] eme Régi Templomok nálunk többire kettősök valának, az az: al és fel Templomból állottak, a' mint ezt megláthatni még most is a' Sz. Mártonin, Pétsin, Veszprémin, 's