Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

Tihanyin."

282 Fejér György Székesfehérvár romjai kapcsán ufal az ókori és a középkori épületek közötti építészeti kontinuitásra. „Hogy már azon időkorban, midőn a

1 Rómaiak voltak Pannóniának Urai," - írja Fejér György Székesfehérvárról - „nevezetes lak hely volt légyen: bizonyittyák mindenek előtt számos kőre-írások, mellyek a' Város környékében kiásattattak, 's mind ez ideig fenn tartattak".283 A város ókori eredetére következtet abból is, hogy a Szent István által építtetett templom „fundamentomiból [...] számos, szörnyű nagyságú, négy szögre faragott fejér kövek is ásattattak ki múlt esztendőkben, 's maiglan. Ezeket dicső Királyunk' idejében itt már készen kellett találniuk az Építőknek a

1 régi házak düledékiben: mert se nyomaik nincsenek körül belől olly kőbányáknak, hol ásattattak, 's faragtattak volna: se vesztegetőleg a' fundamentumokba illy faragott szép köveket nem hánytak volna, ha magoknak kellett volna nagy munkával, 's időtöltéssel készítgetniek; ha pedig ez időtájban illy jeles épület-maradványok találtattak e' helyen, nyílván Sz. István országlása előtt már régen, még a' Rómaiak Uralkodásakor e' Városnak állani kellett, annál bizonyosabban, mivel ezen kődarabok köztt Római fölírásúak is találkoznak: illyen ez, mellyet mult Martius holnapban a' Püspöki Udvarban szemléltem", 284 MŰVÉSZETI, RÉGÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK MEGÓVÁSÁRA IRÁNYULÓ TÖREKVÉSEK A műemlékvédelmi szemlélet és gondolkodás kialakulásának alapvető feltétele a társadalom tagjainak aktivizálódása a környezetükben található művészeti emlékek megóvása, s ami ennek előfeltétele: megbecsülése terén. Különösen fontos ez abban az időszakban, amikor szervezett műemlékvédelem híján sok művészeti emlék fizikai megmaradása szinte kizárólag az egyének lelkesedésétől, hazafias és lokálpatrióta érzelmeitől függ.285 BESZÁMOLÓK ELPUSZTULT VAGY PUSZTULÓ EMLÉKEKRŐL Ennek az aktivizálódási folyamatnak az elemeiként említhetjük azokat a figyelemfelkeltő és figyelmeztető megjegyzéseket, melyek a művészeti emlékanyagban érdektelenségből, 286 tudatlanságból

287 vagy haszonlesésből, nyerészkedésből

288 bekövetkezett pusztulásukról számolnak be.

289 A protestáns honismereti iskola szemléletének áthagyományozódása Itt is nyomon követhető: „Méltán panaszolja Bél Mátyás" - véli Jankovich Miklós - „nemzetünknek káros gondatlanságát hajdani EM LÉK I iránt ezen szavaival: „Nulla in re desides magis sumus Hungari, quam in asservan Majorum nostrorum Monumentis," Mert valóban az eltűnt' nemzetek' ditsősége is nem annyira hősi vitéz tetteikben, mellyeknek híre sebes szárnyakon repülvén előttünk, évenként enyészik, - mint inkább az emlékjeleknek fen tartása által örökösödik, 's nemzésről nemzésre által kelvén magasztaltatik,"

290 Az építészeti emlékekben korábban bekövetkezett hadászati célú tudatos hazai pusztításra hoz példát Hellenbranth János a szarvasi vár históriáját ismertető soraiban: „Minekutánna pedig ezen erősségre részszerént szükség nem volt, részszerént, hogy a' netalántán viszsza térhető Törököknek ezentúl az Alföldön menedék helyek ne légyen, a' vár - kastélyával egygyütt, - saját Seregeink által el rontatván; széljel hányattatott, 's szomorú düledékeiben hevert [...] az 1722-ik esztendeig,"

291 „Nagy Szerentsétlensége Hazánknak" - olvashatjuk más helyen - „hogy a' Mesterségeknek szép mívei, és a' Magyarok jó ízlésének tanúbizonyságai részszerént a' vad Szomszédok ellenséges pusztításai; részszerént véletlen esetek által elenyésztek. így az Esztergomi Fő Templomot és annak Bizantiumi Görög Kőfaragók által mozaik módon felékesített márvány nagy Ajtaja puskaporral vigyázatlanul hányatván a' melléke öszvedöntetett Gróf Barkótzi Ferencz alatt".

292 Több beszámoló fájlalja a székesfehérvári főtemplom állapotában a közelmúltban bekövetkezett romlást. Nagy Lajos egykori kápolnája „mintegy 10 ölnyi magasságú ékes épület vala, merő faragott kövekből készült, boltozatjainak hajlásain a' Magyar Országhoz kaptsolt Tartományoknak márványból faragott czímerei függőitek, régi szokás szerint hajó formára az eleje boltozatokkal fel volt emelve, és így két részre osztva. A' Magyar Régiségnek illy dítsőséges maradvánnyát és Fejérvár régi fényességének kisded, de jeles képét már Nagy Ignácz első Püspök Úr nem isteni szolgálatra, hanem eleség tartásra fordította, és a' Fő Templomnak oszlopait, mellyekhez volt kaptsolva ezen Kápolna, a nagy köveket máshová akarván fordítani, ledöntötte [...] így a' kápolna boltozatain olly repedéseket okozott, hogy a' mostani Püspök [.,.] tanátsosabbnak ítélte, hogy a' Magyar régiségnek ezen szép kintsét elrontassa, mint valamelly nagy költségnek feláldozásával Nagy Lajos emlékezetét, Nemzetünk dítsőségét örökösíttetni hasztalan igyekezzék."

293 A Szent István által épített főtemplom jobb oldalán Nagy Lajos kápolnája állott, bal oldalán pedig - olvashatjuk Fejér Györgynek a Székesfehérvár történetét és művészeti emlékeit ismertető írásában - „Corvinus Máttyás Király' Kápolnája, a' mostani Püspöki Udvarban: hajó formájú, 's ékes készületű volt; fenn állott 1800, eszt.eig; Boldogult Milassin Miklós püspöktől rész szerént öszvedűlésének veszedelmére nézve, rész szerént, hogy a' Püspöki háznak köveket szerezzen, leron-