Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

1. kép. X. Pataki István tér [Szent László tér], lakótelep. Épült: 1959 sor,

17 A terv ezen felül az így lehatárolt agglomerációnak városszerkezeti tagolását és annak hierarchikusan kialakított három fokozatú központrendszerét is meghatározta. Ezzel a koncepcióval a városkép kialakulása is megpecsételődött. Míg 1945-ig lényegében a belső városképek határozták meg a várost, addig napjainkig a körös-körül megépülő lakótelepek, -- amelyek lakosságszáma gyakran meghaladja az ország nem egy kisebb városának lélekszámát - épületeikkel mintegy körül ölelik a várost. Lakótelepek létesítése mindig lényegesen befolyásolja a városképet. Telepszerű lakásépítésre Budapesten már a századfordulón is voltak példák, gondoljunk csak az első világháború előtt épült, ma is tetszetős, hangulatos beépítésű Wekerletelepre, vagy a Millenniumi-telepre. A két világháború között is születtek lakóépület-együttesek (pl. Új Lipótváros, a Köztársaság téri OTI bérházak stb,), de ezek a szociális igényeknek kevéssé tettek eleget, a lakáshiányt pedig alig enyhítették, városképi hatásuk csak közvetlen környezetükre volt,

18 A háború utáni lakótelep építés első ütemében részben befejeződtek a két háború között elindított telepépítések, Néhány kisebb épületcsoport megépítésénél a Bauhaus szelleme hatott, Ezt követően a telepekre kezdetben a tömbönkénti, zártabb külső megjelenés, csak helyenként átnyitott keretes beépítés, és ezen belül zöld udvarok kialakítása volt a jellemző. Alaprajzi rendszerében zömmel kis alapterületű lakások épültek. Az ötvenes években tért hódított a tájolási adottságokat figyelembe vevő, zöldfelületbe komponált sáv- és pontházak tetvezése, ami elsősorban a külső városképet alakította. A hagyományos homlokzati felületképzések, az erkélyek és loggiák különböző változata adta meg az egyes lakótelepek egyéniségét, belső városképét. A kezdetben „szocialista realista" építészeti elemek: a rizalit, timpanon, feston, virágkoszorú - tették változatossá a házakat, Kétségtelen, hogy városképi megjelenésük és beépítésük szempontjából egyaránt jellegzetes és értékes termékei a maguk korának, Jelentősebbek: X, Pataki István tér (7. kép); XIII. Fiastyúk utca (2. kép); XIV. Nagy Lajos király útja; XIV, Kerepesi út; X, Üllői út I, ütem (3. kép); X. Üllői út II. ütem (4. kép); XI. Lágymányos I. ütem; XXI, Csillagtelep; XIV, Lumumba u. [Róna u.];

19 X. Harmat utca (5. kép) stb. A második ötéves tervvel kezdetét vette a lakásépítés tulajdonképpeni második üteme. Az építkezések területi elosztásuk tekintetében ettől kezdve már ténylegesen is az általános terv telepítési koncepciójának keretébe illeszkedtek. 1950 körül új iparágként beindult a betonelemes gyártás, melynek a blokkos építési mód volt szükség-