Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

2. kép. XIII. Fiastyúk utca, lakótelep. Épült: 1960 szerű következménye, A kizárólag kézműipari módszerekkel történő építést fokozatosan felváltotta a gépesített, nagyüzemi építési mód, amelyet elsősorban a lakótelepek építésénél lehetett alkalmazni. Az előregyártás alkalmazásának térhódításával párhuzamosan, valamint a megváltozott építészeti szemlélet következményeképpen, az építészeti tagozatokat nélkülöző homlokzatfelületek váltak uralkodóvá a városképben, csupán színezéssel kívánták biztosítani a változatosságot. A nagypaneles lakótelepek építésével folytatódott tehát a külső városkép alakítása, hiszen ezek a peremkerületek egyre nagyobb ütemben épültek. A hetvenes évek közepén ezek a lakótelepek a történelmi formákat nélkülöző homlokzatképzésükkel, csupán többé-kevésbé változatos beépítési konfigurációikkal, tömegformálásukkal teremtik meg a korra jellemző városképet. Az első évtized lakótelepei tágas belső udvarok körüli elrendezését a hatvanas évek elején egyre oldottabb, kötetlenebb beépítés követi. A városszerkezetet tagolja a belső átvezetés, valamint az épület- és tömbcsoportosítás. A városrészek sajátos helyi jellege is egyre inkább felismerhető. Ezek központjai válnak mind nagyságrendjük, mind igényesebb kialakításuk folytán az egész lakótelep szervező, domináns elemévé. Jelentősebbek: IX. József Attila lakótelep; XIII. Árpád híd pesti hídfő (6. kép); XI, Lágymányos I, ütem; XVIII. Lakatos úti lakótelep; XIV, Kacsóh Pongrác úti lakótelep,

20 Végül a harmadik periódusban - a lll-IV, öt éves terv során - megvalósuló városnegyedek legfőbb jellemzőjeként, a beépítés ismét zártabbá válik, így az Árpád híd budai hídfőjénél a további lakótelep építés során. (7. kép) A városszerkezet és városkép - főképpen a legújabbaknál, mint Újpalotánál - fokozottan urbánus jelleget ölt. Ennek megfelelően az áruházakkal, üzletekkel, éttermekkel és különféle szórakozó helyekkel telített központ körül a lakóházak sora és az irodaépületek magas házai tömörülnek, miáltal ezek együttest alkotva s mozgalmas, intenzív városias életnek többé-kevésbé zárt keretévé válik. Maguk a lakóházak az őket övező ligetes zöldterületi környezet felé tájoltak, amelyekben a hozzájuk tartozó óvodák, bölcsődék, iskolák, sportpályák, sőt esetleg családiház-csoportok és az öregek alacsony beépítésű lakóházai is ideális elhelyezést nyerhetnek, Jelentősebbek: XV. Újpalotai lakótelep; XIV. Zuglói lakótelep; III. Békásmegyeri lakótelep.

21 Lakótelepeink belső funkcionális és formai alakulása mellett fontos természetesen azoknak a város területén való elhelyezkedése. Az esetlegesen kijelölt és elsősorban az építkezésre legkönnyebben felhasználható területek igénybevétele után, az építkezések egyre tervszerűb-