Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

dósokat a pénzek meghatározására, illetve más európai emlékekkel való összevetésükre buzdítja,

228 A hazai földben talált régi görög pénzekről közölt leírások egyik célja - emeli ki a tudósító - hogy a hozzáértő tudósok azok alapján azonosíthassák, meghatározhassák az érmeket,

229 „Vegyék édes Hazámfíai" - írja Haliczky Antal egy ókori ólomtábla ismertetésekor - „ezen rövid értekezésemet jó néven, míg más Régiség' tudóssai olly szerencsések lesznek, hogy többeket, 's bizonyosabbakat közölhessenek az említett Ólom-Táblácskáról," Hogy ezt megkönnyítse, cikkéhez az ismertetett emléket ábrázoló rézmetszetes illusztrációt mellékel,

230 Bitnitz professzor a Szombathely környékén kiásott ókori temető tárgyi emlékeiről előadott vélekedésének „megbírálását a' régiség tudásban jártassabbaknak" hagyja.

231 A „Históriákban járatlan" Dálnoky Márton néhány antik kő feliratának értelmezését és az emlékek datálását Peretsényi Nagy Lászlótól várja.

232 Halitzky Antal írását, melyben a régészprofesszor kísérletet tett a feliratok megfejtésére, a szerkesztő közvetlenül Dálnoky beszámolója után közli.

233 Fejér György az óbudai római fürdő maradványainak leírásakor röviden ismerteti az eddigi hazai kutatások eredményeit. Az emléket évtizedekkel korábban feltáró Schönvisner István nézetei mellett megemlíti a saját maga,

234 illetve a Gyurikovics György és Czech János által képviselt véleményeket. Fejér Schönvísnerrel szemben a romokat nem egykori fürdők, hanem víztárolók, ciszternák maradványainak véli. írása végén felkéri a tudósokat, hogy - mivel nem tekinti lezártnak a kérdést - vitassák meg nézeteit, mert „örökös szégyen volna, ha hőnyi Tudósaink magok is, egyetlen egy Római maradványunk mi volt légyen? nem tudnának végére járni."

235 Peretsényi Nagy László kutatási megbízást kapott: „Valamennyi Arad Vármegyében fen álló halmoknak, bizonyos rend, és neveik' külömbsége szerint való elő adása, Hazánknak mind régi Geographiáját mind Történeteit is meg világosítaná, és ne talán több eddig előttünk rejtett dolgokat is fel fedezne, kivált ha irántok fen tartatott hagyományok is elő adatnának, mellyre ezen értekezésnek szerzőjét kéri a Redactio." - írja az elkészült tanulmány bevezetőjében.

236 A beszámolók gyakran említik is a kortárs kutatók és kutatások eredményeit,

237 Eder abbé antik régészeti leletek ismertetésekor megemlíti Schönvisner István Notitiáját.

238 Egy tudósító kiemeli Schönvisner István és Koller József szerepét a hazai emlékek leírásában,

239 Szembathely mellett kiásott ókori temetőről szóló hírekben megemlítik Schönvisnernek

240 a helyi régiségekkel foglalkozó „híres és nagyszerű" könyvét.

241 Haliczky Antal az aquincumi hídvárról szóló értekezésében Schönvisner korábbi munkáira hivatkozik.

242 Bitnítz professzor a Szombathelyen kiásott régiségekről szóló írásaiban is említi Schönvisner „nagytudományú munkáját".

243 Németh Sándor, Óbuda és Visegrád kamarai prefektusa az Aquincumban található római régiségekről tett „észrevételeidben ismerteti a Schönvisner által feltárt katonai fürdő maradványait, az amfiteátrum romjait.

244 Kruchten József a hazai régebbi festők után érdeklődő olvasókat Cornides-Bredetzky Beytraege zur Topographie des Königreichs Ungern című munkája IV. kötetéhez utalja, Adatai egy részét is kortárs tudósok munkáiból - Kovachich Márton Györgynek az 1810-es években készült kéziratából,

245 illetve Fuxhoffer Damiánnak a hazai szerzetesrendeket ismertető könyvéből veszi,

246 Ismertetéseket talált az érdeklődő a sajtóban hazai régiségekkel foglalkozó könyvekről is. Joannis Seivertnek az Erdély területén talált antik feliratos kövekkel foglalkozó könyvét ismertető recenzió a kérdés kutatástörténetéről, az eddigi feldolgozásokról (Szamosközi István, Wolfgang Lazius, Schwandtner Márton stb.) is írt.

247 Schönvisnernek az óbudai római katonai fürdő romjait feldolgozó latin nyelvű munkájáról tudósító recenziók ismertetik a könyv felépítését, fontosabb fejezeteit.

248 Ismertetik Windisch Károly Geographie des Königreichs Ungarn,

249 Schönvisner „In Romanorum iter per Pannóniáé..." című munkáját,

250 illetve Koller József pécsi nagyprépostnak a város nevezetességeit is bemutató, készülő 8 kötetes feldolgozását.

251 „Rövid idő múlva" - olvashatjuk a pécsi ókeresztény kápolna feltárásáról szóló hírben is - „ennek képe és meg-Íratása, Koller Jó'sef Kanonok Úrnak könyvével egygyütt, közre fog botsáttatni. Ezen 8 kötésekből állandó munkának első részét jövő Sz, Mihály napjára ígérik."

252 Ismertetést olvashatunk Schönvisnernek a szombathelyi régiségeket feldolgozó művéről,

253 Notitiájáról,

254 Eder abbénak az Erdélyben felfedezett ókori aranypénzekről és romokról írt könyvéről,

255 stb. A sajtó helyt adott a hazai művészeti és építészeti emlékekkel kapcsolatos vitáknak is. Szigorú, de tudományos igényű, sok hivatkozással, jegyzettel alátámasztott, elsősorban az építéstörténetre koncentráló kritikával illette Fejér György Baranyai Ferencnek az esztergomi várral foglalkozó latin nyelvű művét.

256 Baranyay újabb könyvvel válaszolt az „álorcás" bírálatra, míg „Y", azaz Fejér a támadás visszaverésére ismét a sajtó nyilvánosságát választotta. A most már őt támadó könyvről írva középkori krónikák, oklevelek adatainak felhasználásával fejti ki ellenérveit.

257 Haliczky Antalnak a Nemzeti Múzeumba került szombathelyi római régiségekről szóló ismertetését

258 Bitnitz újabb adatok birtokában helyesbítette.

259 A sajtó - mint látni fogjuk - egyébként is figyelemmel kísérte a szombathelyi római temető feltárásának történetét és a leletek sorsát. Figyelmet szentelt a tudományos közvélemény és a sajtó az erdélyi Várhelyen (az ókori Sarmizegetusa kör-