Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

5. kép. Magyarország-allegória. Nicolaus Bruno Belau rajza után Andreas és Joseph Schmuzer rézmetszete. Belső címlapkép, Bel, Matthias: Notitia Hungáriáé novae historico geographica.., I, Viennae, 1735. rendszeres magyar érdekű újságban is számos hazai topográfiai hír és önálló ismertetés jelent meg, Kollár Ádám Ferenc udvari könyvtáros magyar érdekű bécsi folyóiratában, az Allergnädigst privilegierte Anzeigenben (1771-1776) Bél Mátyás hagyatékának ismeretében, Bélhez hasenlóan összbirodalmi keretekben gondolkozva kísérelte meg a honi történelem emlékeinek megismertetését, a tudományosság fejlesztését - azzal például, hogy Hazai régiségek és Magyar numizmatika című rovataiban rendszeresen közölt régészeti, numizmatikai,

1

59 toppgráfiai ismereteket. Keresztúry József udvari ágens Ephemerides Vindobonenses (1776-1785) című bécsi újságja nemcsak „annak a Bél Mátyás által meghonosított szellemi hagyománynak" volt a folytatója,

160 mely az újságolvasást a nevelés szolgálatába állította, hanem a korábbi topográfiai törekvéseknek is: önálló írásokat, híreket közölt Magyarországon és Erdélyben előkerült antik feliratos kövekről. A pozsonyi evangélikus líceumban tanult Rát Mátyás, az első rendszeresen megjelenő magyar nyelvű újság, a pozsonyi Magyar Hírmondó (1780-1788) szerkesztője is. A topográfiai, honismereti hagyomány továbbélését jelzi, hogy az újság művészeti híreinek legnagyobb részét a hazai antik és középkori emlékekről szóló - gyakran vidéki levelezők tollából származó - tudósítások teszik ki. Történelmi, topográfiai, művelődéstörténeti ismeretek terjesztésére is vállalkozott első illusztrált folyóiratunk, a Windisch Károly által szerkesztett pozsonyi Ungrisches Magazin (1781-1787). Schedius Lajosnak, a pesti egyetem esztétika professzorának Zeitschrift von und für Ungern zur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur (1802-1804) című folyóirata törekvéseiben, szemléletében és színvonalában apósának, Windisch Károlynak Ungrisches Magazinjával vethető össze. Schedius folyóirata is figyelmet szentel a hazai építészeti, művészeti, régészeti emlékeknek, s több írást közöl a témával kapcsolatban hazai tudósok tollából. Az erdélyi és felvidéki városokat topográfiai sorozatokban mutatja be,

161 A hazai építészeti, művészeti emlékekkel a nyelvinemzeti mozgalom kiteljesedésével megélénkülő magyar nyelvű sajtóirodalom is foglalkozott, Péczely József komáromi Mindenes Gyűjteményében (1789-1792) a nevezetes honi városokat és tájegységeket ismertető topográfiai sorozatokat közölt. A hazai folyókat, tavakat ismertető írások is megemlítik azokat a helyeket, ahol antik romok, fejedelmi szállás és temetkezési helyek, középkori várak találhatók, vagy ahol régészeti emlékek kerültek elő. A hazai jelentősebb városokat és tájegységeket bemutató sorozatokat indított Kazinczy Orpheusa (1790) is. Kultsár István (6. kép) Hazai és Külföldi Tudósítások (1808-1840), előtte Hazai Tudósítások (1806-1808) című újságja,

162 mely bevezető-írásában a tervezett témák között megemlíti az „Újonnan feltalált régiségek"-et is, gyakran tudósít hazai művészeti emlékekről, régészeti leletekről. Az újság több önálló város, és várismertetést közölt - különösen az első években.

163 A hazai városok, várak rendszerező igényű feltérképezésével, a megyéket, tájegységeket ismertető topográfiai leírások, illetve útleírások, úti beszámolók közreadásával kiemelkedő szerepet játszott a művészeti emlékanyag megismertetésében a Tudományos Gyűjtemény (1817-1841). Utalásokat találunk a hazai művészeti, építészeti emlékekre az egyházi rendeket, iskolákat, jelentősebb kolostorokat, templomokat bemutató írásokban is. A folyóirat helyt adott azoknak a szakmai vitáknak, melyek néhány művészeti, régészeti emlék datálása és értelmezése kapcsán a tudósok között folytak,