Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

A protestáns honismereti iskola tagjaihoz hasonlóan összbirodalmi keretekben gondolkodó, a birodalmi patriotizmust képviselő Josef Hormayr és Mednyánszky Alajos

164 által Bécsben 1811 -ben indított Taschenbuch für die vaterländische Geschichte 1820-tól művészeti elsősorban topográfiai - ismeretekkel is szolgált az olvasóknak. A hazai és a környező országokban található régi várak, kastélyok leírásai mellett - 1820 és 1830 között több mint harmincat közölt a folyóirat - találunk néhány írást kiemelkedő művészeti emlékekről is.

165 Az újságokban és a folyóiratokban megjelenő írásokból egy sajátos topográfiai-honismereti mozgalom körvonalai bontakoznak ki,

166 A szemléleti és színvonalbeli változatosságot jelzi, hogy a források között a tudományos alaposságú értekezések mellett anekdotikus elemekben bővelkedő leírásokat, meghökkentően aprólékos, de az emlékeket értelmezni nem tudó ismertetéseket,

167 vagy mitikus elemeket historizáló magyarázatokat egyaránt találunk.

168 Számos ismertetést olvashatunk a sajtóban olyan szerzők - tudósok, egyetemi professzorok, történészek, múzeumi szakemberek tollából, akik régészettel, történelemmel, múzeumi ügyekkel hivatásszerűen foglalkoztak. Johann Seybert (Seivert) nagyszebeni történettudós,

169 erdélyi levelezőként pénzleletek mellett Tordán felfedezett feliratos köveket és áldozati eszközöket ismertet. Értelmezi az oszlopokon látható szövegeket, s ókori feliratos köveket említ analógiaként.

170 Wagner Károly apát - 1777-től a budai egyetemi könyvtár őre, majd 1784-ig a pecsétes címertan professzora az egyetemen - a pannonhalmi és a tihanyi kolostort,

171 a csornai Szent Mihálytemplomot,

172 a szepesvári kastélyt,

173 illetve a hazai karthauzi kolostorokat mutatta be.

174 Cornides Dániel történész, aki 1785-től Pray György utódaként 1787ben bekövetkezett haláláig a pesti egyetem oklevéltanprofesszora volt, az erdélyi Dés váráról - egy figyelemreméltó „Denkmaale"-ról - szóló írásában a kőmaradványokból, oszlopfőtöredékekből, stb, az épület régi pompájára következtet.

175 Promontorban felfedezett római mérföldkövekről,

176 illetve a hazai vékonypénzekről közölt értekezést Schönvísner István, az egyetem első érem- és régiségtani professzora, a hazai provinciális régészet megalapítója,

177 Eder József Károly abbé, katolikus főiskolai igazgató, aki a budai egyetemen szerzett bölcseleti doktorátust, nemrég kiásott ritka erdélyi pénzeket és romokat,

178 míg Stipsics Alajos, aki 1800-1815 között az egyetem régészprofesszora volt, Budán talált római kori régiségeket ismertetett.

179 Miller János Ferdinánd, a Nemzeti Múzeum könyv- és éremgyűjteményének őre, a múzeum későbbi igazgatója jegyzetekkel kiegészített és magyarázott „érdemes régi tudósítást" - egy 17. századi latin nyelvű beszámolót közöl egy „hazai régiségről", a nagyváradi várról.

180 Haliczky Antal, a Nemzeti Múzeum 1814-ben önálló osz6. kép. Kultsár István. Tudományos Gyűjtemény, 1830. I. belső címlapkép tállyá váló régiségtárának első őre antik ólomtábláról,

181 a contra-aquincumi hídvár romjai között talált feliratos, pecsétes téglákról,

182 „Szombathelyi Római Régiségek" -ről,

183 illetve Óbudán talált római „Emlék-kövekről" értekezett.

184 (7. kép) Jankovich Miklós, a kor ismert műgyűjtője, a „régiségek" területén elismert szaktekintély „Pesth Várassanak hajdani helyheztetése" című írásában a város egykori kiterjedésének, elrendezésének rekonstruálásakor a történeti adatok mellett a csatornaásások során felfedezett falmaradványokra, fegyverekre, tárgyakra hivatkozik.

185 Jankovich ismertetést közölt a várhelyi antik mozaikról,

186 egy Budán felfedezett sírbolt kapcsán hazai régiségekről,

187 illetve „Neográd Vármegye nevezetes Hársas Hegyéről, s annak hajdani esméretlen aranymíves lakosairól", pontosabban a Nemzeti Múzeumba került leletekről, ékszerekről, cserép, réz és arany tárgyakról is.

188 (8. kép) Fejér György történész, aki 1808-tól a pesti egyetem dogmatikai tanszékén tanított, 1824-ben pedig az Egyetemi Könyvtár vezetője lett, Jankovich gyűjteményéről,

189 Székesfehérvárról,

190 Győrről írt,

191 Bitnitz Lajos bölcsészprofesszor a szombathelyi régiségekről,

192 valamint Zala megyei utazásáról közölt beszámolókat,

193 Hollák Imre, a rozsnyói líceum történelem tanára a város székesegyházának históriáját történeti források, oklevelek, régi pénzek segítségével rekonstruálta,

194 a bölcseleti tanul-