Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

hiú vélekedés az a' Savariai capitoliumról, ámbátor róla semmi írott bizonyságtétel nem találtatik."

140 A sajtóban publikáló tudósok hangsúlyozzák is az emlékek tudományos kutatásának fontosságát. Cornides Dániel a dési vár megmaradt tornyán található 16. századi kőtábla feliratának értelmezésekor történeti forrásokból, krónikákból és modern feldolgozásokból idéz, kiemelve, hogy a mesék és legendák helyett a történeti tények pontos felkutatását kell elvégezni.

141 Peretsényi Nagy László az Arad megyei halmok eredetét kutató írásában hangsúlyozza, hogy munkájában a mondák, legendák helyett inkább a történeti forrásokra támaszkodott.

142 A Szombathely „környékén talált régiségeknek hírek" - írja Bitnitz professzor - „eltöltötte mind a' honni, mind a' külföldi újság leveleket 's azokban a' dolog eléggé nagyítva 's még is hijánossan közöltetett. Mivel pedig a' tudományos közösség megkívánja az íllyenekben az ő valódiságokban előadatásokat, iparkodom ezen hasznos nemzeti intézetben kiásott régiségeinket Nemzetem tudósival közlení, hogy abból [,..] a' régiség baráti és a' történetírás buvári magoknak koszorút fűzhessenek."

143 Az egyre határozottabban artikulálódó történeti és tudományos érték mellett találkozunk az önálló esztétikai érték jelentőségének felismerésével is, bár korszakunkban ez az értéktényező nem kap még igazán hangsúlyt,

144 A hazánkban található régi faragott kövek, márványemlékek a mellett, hogy feltámasztják a „régi idők' gondolatjait és ízléseit", gyönyörködtetnek is,

145 ,,A' Rajzolat és festés' bájos mestersége" - írja Fejér György Jankovich Miklósról - „különösen kedveltetvén a' Gyűjtőnek ízlését, annak erejét először csudálni, utóbb pedig érezni kezdé, és akarattya ellen is illy kellemektől elragadtatván, a' nevezetes képíróknak munkáira alig szüntethette meg tékozlását".

146 Az esztétikai szemppntú értékítélet a művészeti emlékek megítélésében is kezd megjelenni. ,,A' munka készülete középszerű." - írja Fejér György székesfehérvári jegyzeteiben egy szárnyas géniuszokat ábrázoló emlékről, Egy 1784-ben kiásott szarkofág márványfedelén ellenben „a' képfaragás jeles mesterségű, millyen volt Octavianus időkorában."

147 Találkozunk a sajtóban a tárgyi emlékek anyagi, történeti, művészeti és tudományos értékének fogalmi elkülönítésére tett kísérletekkel is, A II. József alatt feloszlatott kolostorok kincseit felsoroló helytartótanácsi lajstromok - írja Fejér György - „egyedül a' belső értéket, nem pedig a' Régiség, és Mesterség' érdemét veszik [,..] tárgyul leírásoknak."

148 Régen az ezüstkelyhek, poharak - olvashatjuk ugyanitt - gyakran fizetőeszközként szerepeltek. A hazai főurak kincstárai „most is bővelkednek ebbéli ritkaságokkal, de azok inkább belső értékökben, hogy sem tudományi és történeti érdemökben telik kedveltetéseket."

140 A „történeti Critikát is kiálló igaz, 's eredeti régiségeket" tartalmaz Fejér szerint Jankovich Miklós gyűjteménye.

150 Haliczky Antal a régi pénzek megítélésének módjait „belső betsök, és kereskedésbéli értékök", illetve „historicus Jegyeik szerént" különbözteti meg, mint írja: „A

1 Historikus [...] a' Pénzekben tsak régiségökre, a' verés módjára, és egyébb históriai dátumokra figyelmez."

151 Bitnitz Lajos figyelmét három régi pohár „mind a' történetben nevezetességre, mind a' művészségre nézve" magára vonta,

152 TOPOGRÁFIAI MOZGALOM A FELVILÁGOSODÁS ÉS A KORA REFORMKOR HAZAI SAJTÓJÁBAN A műemlékvédelmi szemlélet kialakulásának fontos előfeltétele a fennmaradt tárgyi emlékek iránti általános társadalmi érdeklődés kifejlődése és elmélyülése, A felvilágosodás és a kora reformkor hazai sajtóirodalma ezt a folyamatot azzal mozdította elő,

153 hogy híreket, népszerűsítő írásekat, illetve tudományos igényű ismertetéseket közölt a honi művészeti, építészeti emlékanyagról.

154 Utalásszerű, rövid említéseket találunk alkalmanként régi épületekről a természeti csapáspkat, hadi eseményeket, fejedelmi látogatásokat ismertető vegyes napihírekben.

155 A napi aktualitások kapcsán a sajtó időnként hosszabb leírást is közöl egy-egy emlékegyüttesről.

156 A művészeti, építészeti emlékekkel kapcsolatos legtöbb ismeretet a korabeli olvasó a honi várakat, templomokat, városokat bemutató leírásokból, városismertetésekből, topográfiai sorozatokból, illetve a régészeti, művészeti és építészeti emlékeket bemutató tanulmányokból nyerhette, Nemcsak a folyóiratok egy része ismertette a legkorábbi időktől kezdve országrészenként, vidékenként, tavak, folyók topográfiájában a hazai nevezetességeket, hanem alkalmanként az újságokban is találkozunk toppgráfiai érdekű önálló városismertetésekkel, útleírásokkal, egy-egy emléket bemutató írással. Az, hogy a sajtóirodalom

157 viszonylag kiemelt figyelmet fordított a hazai művészeti, építészeti emlékekre, minden bizonnyal azzal is összefüggésbe hozható, hogy a korabeli újságírás egy részét - mind a személyeket, mind a szemléletet illetően - szoros kapcsolat fűzte a 18, századi hungarus-felfogású protestáns topográfiai-honismereti iskolához. Az iskola legjelentősebb hazai képviselője, Bél Mátyás Nova Posoniensia (1721-1722) című latin nyelvű újságjában nemcsak a külföldi akadémiákról, tudós társaságokról, a megjelent új könyvekről számolt be, hanem részleteket közölt topográfiai gyűjtőmunkája eredményeiből is,

158 (5. kép) Bél Mátyáshoz hasonlóan a pozsonyi evangélikus líceum köréhez, illetve az állam- és honismereti iskolához tartoztak a helyi újságírás következő nemzedékeinek vezető egyéniségei is. Az 1764-től Windisch Károly, majd 1774-től az 1780-as évek közepéig Korabínszky Mátyás által szerkesztett Pressburger Zeitungban, az első