Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Keresztessy Csaba: Az „Andrássyhatvan” építéstörténete

A kisajátítások után megkezdődött a Sugárút vonalának kijelölése, valamint a házhelyek parcellázása és értékesítése, A Fővárosi Levéltár őrizetében lévő egykori tulajdoni lap szerint telkünket, az 1880. március 10-ei, a Közmunkatanács által helybenhagyott adásvételi szerződés, valamint az 1881. március 10-ei bekebelezési engedély alapján 1881. március 11-én jegyezték be Fischer Zsigmond és Sonnenberg Imre javára, feletele arányban, A vételár 34.174 forint, 75 krajcár volt.

14 A historizáló stílusjegyeket magán viselő, háromemeletes, alápincézett, közel négyzetes alaprajzú, belső udvaros saroképület építésére Fischer és Sonnenberg - 14688/880/820,111, szám alatt - 1880. április 2án kért építési engedélyt a Fővárosi Tanácstól, melyet az április 29-én meg is adott, Az engedélyező hatóság feltételként írta elő, hogy az árnyékszékeket „vízzárás készülékkel (Watter Closet)" kell felszerelni, valamint, hogy mellettük külön szellőztető kürtő építendő, mely a „ház födelén felül vezetendő",

15 A bérház terveit

16 (3. kép) az 1871 -ben Svájcból hazatért, s Budapesten építészeti irodát nyitó Feszty Adolf készítette, a kivitelezés Schubert és Hikisch nevéhez fűződik.

17 Feszty számára szerencsés volt az időpont. A nagyszabású városrendezési elképzelések, a Sugárút, majd a Nagykörút kiépítése remek lehetőséget jelentettek az építésznek, aki élt is ezzel, A Sugárút 1885-ig elkészült száztizenöt épülete közül tizennégy tervezése és/vagy kivitelezése fúződik Feszty Adolf nevéhez, köztük a Sugárutat nyitó Foncière-palota, a két Pulitzer-ház (Andrássy út 15. és 17.), vagy a Pázmándy Dénes számára tervezett 46. szám alatti bérpalota. Az építkezés gyorsan haladt, 1881. április 16-án már a végleges műszaki és építésrendőri vizsgálatot is megtartották,

18 mely előfeltétele volt a használatbavételi engedély kiadásának, Ez a kilenc nappal később kiadott engedély igen fontos számunkra, hiszen - az eredeti alaprajzok hiányában - egyedüli írott forrásunk az épület belső beosztásáról.

19 Az írat szerint: „Sonnenberg és Fischer cég háztulajdonosnak a VI.-ik közigazgatási kerületben Teréz város) Sugár út 74 sz. a. fekvő telken az 1880 évi 18485 tan, sz, a. kiadott építési en1, kép, Az épület a kutatás idején