Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

546 Nagy Imre Gábor - Ódor Imre - Radnóti Ilona: Pécs-Baranya 1848-1849-ben. Pécs, 1998. 16. 547 Tegzes Ferenc: Baranya-pécsi kronológia 1848/49. = Baranyai Helytörténetírás, 1973. Pécs, 1973. 415. 548 Fölkér munkája vonatkozó részében elsősorban Dr, Tarnai Károly helybéli ügyvédnek A forradalom alatt. Mohács-vidéki történetek, c. füzetét használta fel, ld, Fölkér József: Mohács története. Mohács, 1900. 81., 1, jegyzet. 549 Fölkér 1900. (548. jegyzetben i. m.) 81-82. 550 Nyitra vármegyéből elszármazott, régi família sarja, aki nemességét Baranyában csak néhány hónappal korábban, 1847-ben hirdettette, feltehetően itteni hivatalának elfoglalása kapcsán, Vele együtt 3 fia és K. Ferenc sómázsáló is, aki talán a testvére lehet (Nemesi lajstromkönyv, No. 510., 1847/4099. sz.); Andretzky 1909. (197. jegyzetben i. m.) 47-48., 133. 551 BML, IV. 1101. a., 1848/1439. sz. Szövegét közli: Baranyai okmánytár. = Baranyai Helytörténetírás, 1973. Pécs, 1974. 299.; Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán. = Baranya, 11/12. Pécs, 1999. 11. 552 Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi krónika 1848-1849. = Baranyai Helytörténetírás, 1973. Pécs, 1974. 185., 187, 553 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 98-99. (Déryné/Mária u. 2. és 4. sz.) 554 Ld. 584. jegyzetet és 37. kép. 555 BML, IV, 1115, a,, III. 1858/693. sz. 556 Lib. Bapt. Szkh., Tom, I., p. 230.; 1826, okt. 8., Franciscus Carolus, szülők: Franciscus Gianone és Josepha Bayer; Lib. Mort. Belv., Tom, V,, fol. 65.: 1855. okt. 25., Gianone Carolus magister murarius, 31 ann. Akkor 21. sz. háza özvegyére maradt, ma Király u. 38., Id. Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 364. 557 Gianone Károly pécsi építőmester rövid élete, működése még feldolgozatlan, egyelőre csak két munkáját ismerjük, Peres ügyek irataiból tudjuk, hogy 1852-53-ban emeletes házat épít Bandler József rézműves számára (ma Király u, 27.). Ugyancsak 1855-ben perli Madarász Endrét is, a két évvel korábban felrobbant gőzmalom (a mai Rákóczi és Várady utcák sarkán volt) helyreállításáért és a háza (ma Rákóczi u. 15., JPM, Néprajzi Múzeum) tervezéséért járó díjért (BML., IV, 1115, a., VI. 1855/258. sz, és III. 1855/400. sz.; Móró Mária Anna tud. kutató, Pécs, gyűjtése), A Király utcai épületet átalakították, homlokzatát lecsupaszították. Az eredeti állapotát részben őrző Madarász-háznak a lépcsőtere érdemel figyelmet, míg átmeneti stílusú külsejét megfosztották díszeitől. A svájci olasz eredetű, a 18. században betelepült, a kőfaragásra „specializálódott" Gianone família e nemzedékében egy másik, a fentinél színvonalasabb építész is működött Pécsett. Gianone Ágoston (1827-1884) (Lib. Bapt. Szkh., Tom, L, p. 234.: 1827. ápr. 26., Augustinus, szülők: Augustinus Gianone és Elisabetha Nürnbergen Lib. Mort. Belv., Tom. VIII., fol. 175.: 1884. jún. 22., Gianone Augustinus architectus, 57 ann., suicida per sclopetum) korábban a romantikus neogótika, majd az érett historizmus stílusában, utóbbi franciás neoreneszánsz irányában dolgozott a városban és környékén. Főművei a pécsváradi városháza (1854-57) és Pécsett, a volt Belvárosi iskola Janus Pannonius u. 2. - Szepesy u. 1. sz. saroképülete (1882-1883). Ld. Sonkoly Károly: A pécsváradi neogótikus városháza. = Műemlékvédelem, 36. 1992. 231-237.; Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 205-206. Érdekes adat, hogy 1872-ben megvásárolja a fent hozott, rokona által épített, Király utcai, Bandler-féle lakóházat, ld. Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 351-352. 558 Lib. Bapt. Szkh., Tom, I., p, 131.: 1814. febr. 22., Antonius Josephus, szülők: Josephus Píatsek és Margaretha Mayer; Lib, Mort. Szkh., Tom. III., p, 235.: 1867. máj. 3., Antonius Píatsek architectus, 53 ann. Másfél hónap múlva követte a halálba 27 éves fia, a szintén építész Ferdinánd (Uo, p, 237.: 1867. jún. 17,, 27 ann.), aki fennmaradt tervei (a leányági leszármazott Szily Imre Balázs építész, Bp., tul.) alapján ígéretes tehetségnek mutatkozott, Ld. Szily, 1985, (4/9. jegyzetben i. m.) passim.; Sonkoly, Píatsek, (481. jegyzetben i. m.) passim. 559 Piacsek Antal, Piatsek József fia, apjánál jóval kevésbé kvalitásos, erőteljesebb önálló karaktert nem mutató építőmester volt, Működése még feldolgozásra vár. Vándorútján, Pesten, Pollack Mihálynál és külföldön, Bécs és Prága mellett, a német nagyvárosokban is megfordult, Hazatérése, 1835 után közös munkákon is dolgoztak apjával, Ezek közé soroljuk az 1845-1846 között emelt Nádor Szállót (ld, az 504. jegyzetet). Több, önálló művét ismerjük, például 1836-ban tervet készít a városi plébánialakhoz, 1844-ben átalakítja, bővíti a Káptalan u, 2. sz, nagypréposti házat (Petrovich, 1983, 46, jegyzetben i. m. p, 27.), s neki tulajdonítjuk a Felsőmalom u. 10. sz. építését is az 1840es évek közepén, ld. Madas 1985. (473. jegyzetben i. m.) I.:440. Olyan házain, amelyek az egyszerű, építőmesteri munkán felülemelkednek, atyja hatásán kívül, a kései klasszicizmus mellett már a félköríves stílus jegyei is megfigyelhetők, Ld, még: Madas 1978, (47, jegyzetben i, m.) passim; Szily 1985. (479. jegyzetben i. m.) 59.; Sonkoly 2001, (481. jegyzetben i. m.) 35.; Ld. még 481. jegyzetnél. 560 A szerződés hiteles másolata a periratok között megtalálható. 561 Ld, az 531. jegyzetnél. 562 BML, XV. 1. b., 13./A. iratgyűjtő, 1924.-, 1944,- és 1953. dossziék. 563 A boltozatok többségét az 1970-es években, statikai okokból lebontották. 564 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 332. A Madas által (pp. 4., 18.) az 1856-1895 között érvényes, 6. Pécsi Telekkönyv-nek nevezett iratanyagot a BML-ban együtt őrzik, de az adott időszakban a telekkönyv vezetésével foglalkozó bírósági szervezet változásai miatt több levéltári száma is van: BML, IV, 154. g. (1850-1861); IV. 270. f. (1861-1871); VII. 2. í. (1872-1914). 565 Pécs szab. kir. város utczái- házszámai- és háztulajdonosainak névjegyzéke, 1864. Pécs, 1864. 1. col. 1.; Madas 1978, (47. jegyzetben i, m.) 332. 566 Fényes Elek: Magyarország ismertetése statistíkai, földirati s történelmi szempontból, I. köt. Dunántúli kerület. 1. szakasz. Pest, 1865. 24-25. Megjegyezzük, hogy hasonló, 1851-es művében sem ezeket, sem a Sóhivatalt nem említi, 567 n, n.: Új pénzügyigazgatósági palota Pécsett. = Dunántúl, 1911. nov. 7., 3. 568 Sashegyi Oszkár: Az Abszolutizmuskori Levéltár. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai I, Levéltári Leltárak 4.) Budapest, 1965. passim; Kállay István: Az Abszolutizmuskori Pénzügyigazgatási Levéltár, Repertórium. Kézírat gyanánt. (Levéltári Leltárak, 50., Magyar Országos Levéltár) Bp., 1970. 7-10,; Nagy 1971 .(114. jegyzetben i. m.) 354-356. 569 Kállay 1970. (568. jegyzetben i. m.) 38. 570 Kállay 1970. (568. jegyzetben i. m.) 10. 571 Bélay Vilmos - Kardos Kálmán: A Pénzügyminisztérium Levéltára (1867-1944). Repertórium. (Levéltári Leltárak, 10) Kézirat gyanánt. Budapest, 1960, passim, 572 Magyar Törvénytár 1836-1868, Budapest, 1896, 379-380. 573 Magyar Törvénytár 1875-1876. Budapest, 1896, 240. ff. 574 Ld. az 560. jegyzetnél. 575 Ld. az 565. jegyzetet. 576 7. Papp Zsófia: Egy postakocsi kiraPlása 1858-ban (forrásismertetés). = Győri Tanulmányok, 23. Győr, 2000. 175-199. 577 Schematismus der k. k. Finanzbeamten des Österreich. Kaiserstaates. Graz, 1858. 578 Uo. 90. 579 Uo. 90. col. 3. 580 Uo. 90. col, 2-3. 581 Uo. 91. col. 2. 582 Henszlmann Imre: Régészeti utijegyzetek. = Archaeologiai Értesítő, 3, 1870, 293.; Baranya múltja és jelenje 1897. (41. jegyzetben i. m.) 190. (Posta Béla), 583 Fő/A:er 1900. (548. jegyzetben i. m) 94-95.