Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

140 Angyal 1908. (123. jegyzetben i. m.) 153-154.; Babies 1937a. (83. jegyzetben i. m.) 66.; Madas 1978, (47. jegyzetben Lm.) 141-142. szerint a mai Dischka Gy. u. 2. sz. az 1695-ös öszszeírásban No. 2, alatt Wagner János György kincstári harmincados és sótárnok emeletes háza, Ugyanekkor a szomszédos (ma 4-6, sz.) romház is az övé. Az előbbi ingatlan 1712-ben még Vogner Györgyé, 1722-ben pedig már leányáé és vejéé. A ház mellett, keletre fekvő saroktelken állt a 17. század végén a Domus Cameralis, a Kamarai Tiszttartóság emeletes épülete. Vö. Sonkoly 1994b, (93, jegyzetben i. m.) 67,, 2. jegyzet. Egy 1692-es forrás említi Wagner György pécsi trícesímatort, 1698-ban ő a pécsi rácok összeírását végző bizottság elnöke (Hofkammerarchiv, Wien, Conscr, F. 3,, No. 70., 1698). Ld. Taba 1941. (107. jegyzetben i. m.) 45., 45. jegyzet, 61., 120. jegyzet. 141 Babies 1937a. (83. jegyzetben i. m.) 38-39.; Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 62.; Ódor 1992. (83. jegyzetben i. m.) 63. 142 Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 62-63. Már említettük, hogy a forrásokból kiderül, a 17, század végén a pécsi tiszttartóság több faluját a Hadbiztosságí Hivatal és az Udvari Kamara helyi tisztviselői bérelték (Id, a 107., 123. jegyzeteket). Ld. még: Taba 1941. (107. jegyzetben i. m.) 39-41., 11. jegyzet; ; 7aóa István: Baranya megye család- és lélekszáma 1696-ban. = Történeti Statisztikai Évkönyv, 1961/1962. Budapest, 1962. 142., 28. jegyzet; Ódor 1992. (83. jegyzetben i. m.) 65. 143 Nagy 1971 .(114, jegyzetben i, m.) 63,, 151, jegyzet, 96. Ld. még a 144. jegyzetet. 144 Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 62. A harmincadhivatalok 1703-1715 közötti átszervezéséről, számuk csökkentéséről: Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar hivatalnokai. Budapest, 1989. 36. Bár az 1720-as években egy forrás Újvári Józsefet a pécsi Harmincadhivatal adminisztrátoraként hozza, míg máshol „fiscalis provisor"-ként szerepel, minden bizonnyal kamarai provízor volt. Ö 1719-ben összeírást készített a kamara baranyai falvairól és pusztáiról (MOL, E 156, Urbaria et Conseriptiones, F, 38,, No, 78., 1719. febr. 10.). Néhány hónappal korábban ugyanilyen conseriptio-t állított össze Wagner János provisor (MOL, E 156, Urbaria et Conscriptiones, F. 94., No. 10., 1718, nov, 25.). Ld. Taba 1962. (142. jegyzetben i. m.) 141., 22. és 23. jegyzet, passim.. 145 Fallenbüchl 1979. (119. jegyzetben i. m.) 229., 230,, 252, 146 A kérdés újabb összefoglalása: Ódor 1992. (83. jegyzetben i. m.) 62-64. 147 Brüsztle, Josephus: Recensio universí cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis... Tom. I-IV. Quinque-Ecclesiis, 1874/1880. L: 432-470.; Baranya múltja és jelenje 1897. (41. jegyzetben i. m.) 501., passim.; Babies 1937a. (83. jegyzetPen i. m.) passim; Hodinka 1942. (83. jegyzetben i. m.) 1-26.; FricsyÁdám: A török utáni első pécsi püspök, Radanay Mátyás Ignác. In: Tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből, I, Szerk. rricsyÁdám. Pécs, 1993, 115-130. 148 Baranya múltja és jelenje 1897, (41. jegyzetben i. m.) 502. 149 Hodinka 1942. (83. jegyzetben i. m.) 9. A kamara pécsi szérűskertjéről Id. a 93., 154-156. jegyzeteket. 150 Gosztonyi Gyula: A pécsi vár. = Pécs szab. kir. város „Majorossy Imre Múzeumának" 1939-40. évi Értesítője. Pécs, 1941. 55., passim, valamint 60., 10. jegyzet; Hodinka 1942. (83. jegyzetben i. m.) 18. 151 Baranya múltja és jelenje 1897. (41. jegyzetben i. m.) 510. 152 Béli 1988. (103. jegyzetben i. m.) 25. és 19. jegyzet. 153 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 227. 154 Sonkoly 1994b. (93. jegyzetben í. m.) 67., 2. jegyzet, 155 Madas József: Pécs belvárosának utcanevei. = Baranyai Helytörténetírás, 1977. Pécs, 1979, 404. 156 Sonkoly 1994b. (93. jegyzetben i. m.) 67. 157 Babies 1937b. (95. jegyzetben i. m.) 7. 158 Fallenbüchn97Q. (119. jegyzetben i. m.) 229., 252. 159 Sonkoly 1994b. (93. jegyzetben i. m.) 67.; Sonkoly 1996b. (125. jegyzetben i. m.) 95. 160 Hodinka 1932. (108. jegyzetben i. m.); Szita 1976. (86. jegyzetben i. m,); Nagy L 1986, (108. jegyzetben i, m.) passim.; Márti 1996. (46. jegyzetben i. m.) 111-115. A városnak a következő években keletkezett irataiban számos, erre való utalást találhatunk (BML, IV. 1003. b.). Például rendszeresen adókönnyítéseket kérnek, a pusztításokra hivatkozva. Ld. még a 108. jegyzetnél. 161 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 334. 162 Kolta János: Baranya megyei útikönyv. Pécs, 1981. 118.; Csorba Csaba: Pécs. Budapest, 1983. 127. 163 BML, IV. 1003. d., 4, 164 Madas 1978, (47. jegyzetben i. m.) 334. 165 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 329. 166 Grundbuch... Fünfkirchen, 1722., BML, IV. 1007. a., 2. Hozza az ingatlanok alapadatait, így az összeíráson belüli sorszámot, a beépítettséget, illetve a funkciót, a tulajdonos nevét, a telekhatárok méretét, a szomszédokat 167 Madas 1972. (61. jegyzetben i. m.); Madas 1978, (47. jegyzetben i. m.) 168 Szőnyi Ottó hagyatékában megtalálhatók rekonstrukciós térképvázlatai (BML, XV. 3. a); Gosztonyira Id. a 16. jegyzetben, valamint Gosztonyi Gyula: A telekváltozások várostörténeti jelentősége. = Építészet, 1, 1941, 2. 56-59. [Klny. 1-4. p.j; Babies András: Térképrekonstrukció Pécs településtörténetéhez az 1722. évi telekkönyvek alapján. = Pécsi Műszaki Szemle, 5, 1960, 3, 11-17,; Fetter 1975, (104. jegyzetben í. m.) 169 Sonkoly 1993. (56. jegyzetben i. m.) 128., 3. jegyzet; Sonkoly 1994a. (76. jegyzetben i. m.) 135., 36. jegyzet. 170 A 166. jegyzetben hozott forrás, Tom, IL, Inner Stadt/2., 129-130., 136. 171 Ld. a 71., 236. és 529. jegyzeteknél. 172 A munkánkhoz felhasznált, a törökkor után keletkezett, pécsi forrásanyaggal kapcsolatban megjelent, számtalan publikáció közül itt csak kettőt emelnénk ki: Madas 1978. (47. jegyzetben í. m.) 4-8., 13-18.; Móró Mária Anna: Pécs város népessége a török alóli felszabadulástól 1848-ig. In: Pécs népessége 1543-1990. Szerk. Vonyó József. Pécs, 1995. 27-35., passim. 173 JPM, Helytörténeti Osztály. 174 Zeleny Ferenc (Pécs) szíves szóbeli közlése. 175 PKL, Petrovich-hagyaték, fotódobozok. 176 „Pécsi sóház 1719? (Homlokzat és emelet, Hofkammerarchiv, Bécs) B/1,, Gu b, 13/1." (ms.) 177 Szita László szíves szóbeli közlése, Segítségét itt köszönjük meg. 178 Borbíró Virgil - Valló István: Győr városépítéstörténete. Budapest, 1956. 112,, 58, kép, 115,, 61. kép; Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok, 1650-1760. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Budapest, 1980. 58., Kat, No. 142., 172. 179 Galambos Ferenc: A pécsi jezsuiták működése 1687-1728. Budapest, 1942. 49. előtti kép, 51-52., 8. és 9. jegyzet; Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 37.; Dercsényi - Pogány Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben i. m.) 227. A város újkori architektúrájában ő az első, név szerint ismert, jelentősebb épülethez kapcsolható mester. Neve a pécsi anyakönyvekben sehol sem szerepel. 180 A sóházak, sóraktárak kamarai építkezéseiről inkább csak a 18, század közepétől ismerünk forrásokat, ezért az 1722-es pécsi tervek kiemelkedő jelentőségűek, Lásd: Fallenbüchl 1979. (119. jegyzetben i. m.) 249,, 262-264. 181 Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei. = Levéltári Közlemények, 35, 1964, 212., passim.; Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 156. 182 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 329. 183 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 333-334.