Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

184 Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében. = Baranyai Helytörténetírás, 1976. Pécs, 1976, 139, 185 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 98. 186 Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 3-5.; Boros László: A pécsi székesegyház a 18, században, Budapest, 1985. 14., 32. jegyzet; Sonkoly 1994b. (93. jegyzetben i. m.) 67. és 10. jegyzet; Borsy Károly: Hochrein József akadémiai festő és litográfus. = Pécsi Szemle, 2, 1999, 4, 45-54. 187 MNM, Történelmi Képcsarnoka, T.56,777. sz. Lásd: G. Györffy Katalin: Kultúra és életforma a XVIII. századi Magyarországon. (Idegen utazók megfigyelései). Budapest, 1991. 88. kép, p. 166. Talán Szőnyi Ottó, a jeles helytörténész és műemlékkutató műve, aki amatőr festőként is dolgozott, Több régi, pécsi városképről is készített másolatot. 188 Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 1. kép, p. 26. 189 Ad N.2545.782.SZ. Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 14., 34. jegyzetben, a rajzolónak a dedikáció szövegében szereplő „Franciscus Fay" nevét figyelmen kívül hagyva, ismeretlen mesternek tulajdonítja. Ld. még: Sonkoly 1994b, (93, jegyzetben i. m.) 67., 11. jegyzet, és XI. t. 5. kép; Sonkoly Károly: Barokk díszkertek Pécsett. = Pécsi Szemle, 3, 2000, 2. 26., 25. jegyzet ós 27. (kép). 190 Németh 1903. (65. jegyzetben i. m.) 44. Sem ő, sem más nem említi azt a dátumozatlan tervrajzot, amely a költségvetéssel egyidőben, 1765-ben készülhetett a templom tetőszerkezetéhez és a rendház tetőzetének részleges javításához. Ezt is csak a BML.-ben talált fényképről ismerjük, ahol a Fölsínger-féle, 1785-ös felmérés fotóival (Id, a 339, jegyzetet) együtt bukkantunk rá. Feltehetően ez is a Helytartótanács anyagában, vagy az innen kiemelt tervek között keresendő (Id. a 322. jegyzetet). A lap alján (a fotón) a nehezen olvasható szignó talán a pécsi Johann Gründler bürg. Zimmermeister kézjegye. Jól megfigyelhető, hogy - a templomon kívül - a rendháznál csak a déli szárny, valamint az északi szárny keleti része feletti tetőszerkezetet mutatja, ami egyezik a Németh hozta, az utóbbi ekkor készült javítására vonatkozó adattal, A templom magas tetőzetének metszetein a bonyolult szerkezet megegyezik a Fölsinger-féle felmérésen láthatóval (24. kép). 191 Ld. a 354. jegyzetet. 192 Szőnyi 1927. (47. jegyzetben i. m.) 38.; Gosztonyi 1942b. (123. jegyzetben i. m.) 8., 39-42,; Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 18.; Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956, (5. jegyzetben i. m.) 227. (viszont 64. téves datálással). 193 Egy újabb publikáció, a fentieket és az 1777-ben elhunyt Klimo püspöknek szóló dedikációt figyelmen kívül hagyva, feltehetően a pannonhalmi iratszámra hagyatkozva, tévesen 1782-es datálással hozza a látképet. Fejérdy, Tamás - Gerő, Győző - Kühlenthal, Michael - G. Sándor, Mária: Die Bischofsburg zu Pécs. A pécsi püspökvár. München - Budapest, 1999. belső címlap (kép) és hátoldala. 194 Pécs. Szerk. Kolta János. Pécs, 1956. 31. a Fay-féle városkép részletének reprodukcióját hozza, amelyen jól látszik a Sóház. 195 Angyal Pál: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. = A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, H/2. Pécs, 1909. 64. 196 Szita 1976, (86, jegyzetben i. m.) 114. (14. tanú). 197 BML, Nemesi lajstromkönyv, No. 132.: In oppido Moháts D. Georgius Helblíng, hirdetve 17'52; Andretzky József: Baranyavármegye nemesei. Pécs, 1909, 37. felsorolja a nemességszerző fiait és számos leszármazottját is. György nevű fia patikus Pécsett, ahol 1780-ban polgárjogot nyer (Polgárkönyv, 1780-1792, p. 29.). 198 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 571. (a mai Perczel u. 22. és Gábor u. 1.). 199 MOL, E 44., 14. cs. (1773); MOL, T 1., 5. téka, fasc. 5., No. 423/2. A család több tagja is a környék sóhivatalaiban szolgált a 18. században. Vö. Fallenbüchl, 1979. (119, jegyzetben i, m.) 268., 180. jegyzet, passim. Ld. még: Baranyai Aurél: Dr. Hölbling Miksa (1811-1901). = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 23. Pécs, 1979. 251-253. 200 Fallenbüchl több, pécsi sótisztet említ tanulmányában - Fallenbüchl 1979. (119, jegyzetben i. m.) passim - köztük Horváth György mázsaszolgát is, aki 1758-as kérvénye szerint ekkor már 15 éve tölti be a munkakört, amelyet előtte 30 évig az apja látott el (Uo. 241,, 52. jegyzet). 201 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 534., 536-537. 202 BML, IV, 1011., A pécsi csász. és kír. Sóház iratai. 203 Nagy 1971. (114. jegyzetben í. m.) 114-116., az 1772 utáni időkre: 199-200. 204 Bakács 1933. (119. jegyzetben i, m.) 627. ff.; Nagy 1971. (114, jegyzetben i. m.) 33.; Fallenbüchl 1979. (119. jegyzetben i. m.) passim. 205 Bakács 1933. (119. jegyzetben i. m.) 630., 1, jegyzet. 206 A tisztviselők mellett kisegítő személyzet is volt. Ld. Fallenbüchl 1979, (119. jegyzetben i. m.) 236., 240-241., 242-245,, 274., passim. 207 Bakács 1933. (119. jegyzetben í. m.) 633-634.; Fallenbüchl 1979. (119. jegyzetben í. m.) 235., 236,, passim, 208 Bakács 1933. (119. jegyzetben i. m.) 638-640. 209 Bakács 1933. (119. jegyzetben í. m.) 653.; Nagy 1971 .(114. jegyzetben i. m.) 114-116. Ld. még a 119. jegyzetet. 210 Bakács 1933. (119. jegyzetben í. m.) 634. 211 Bakács 1933. (119. jegyzetben i. m.) 650. 212 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 332. 213 Ld. a 173. jegyzetet. Az 1722-es anyaghoz hasonlóan, később ezek egy részét szintén megtaláltuk Petrovich Ede hagyatékában is (Id. a 175. jegyzetet). 214 Kivéve a Petrovich-hagyatékban talált fotókat (Id. a 176, jegyzetnél), 215 Okiratok és különlegességek gyűjteménye. BML, XV. 17. (korábban XV. 7.). 216 BML, gépiratos raktári jegyzékek, 217 Móró Mária Anna tudományos kutató (Pécs) ford, 218 MOL, E szekció. 219 A MOL, T 62. szekciójának (Kamarai tervek, XVIII-XIX. sz.) anyagáról készült, gépiratos jegyzékben (147, sz.) nem bukkantunk nyomukra. Az alaprajzok fotóit - mint említettük - megtaláltuk a Petrovich-hagyatékban is. A fényképek hátoldalain szereplő feliratok szerint a bécsi Hofkammerarchiv-ban lennének, viszont a megadott jelzetek nem ismertek a gyűjteményben (ld, a 175., 176. és 177. jegyzetnél). 220 Kapossy János: A magyar királyi udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. = Századok, 58. 1924. 585-586., 587.; Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata (1788-1867). = Levéltári Közlemények, 20/23. 1942/1945. 346-347.; Voit Pál: A barokk Magyarországon, Budapest, 1970, 62,; Kelényi György: Az Építészeti Igazgatóság és a „hivatalos" építészet Magyarországon a XVIII. század végén. In: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok, Szerk. Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig. Budapest, 1978. 123-124, 221 MOL, E44. a., 2. köt. (1774. jan. 11., 5. tétel). 222 Ld. a 202. jegyzetet. 223 A szöveg olvasatáért és fordításáért Móró Mária Anna tudományos kutatónak (Pécs) tartozunk köszönettel. 224 Szőnyi Ottó: Ferhád pasa fürdője. = Dunántúl, 1924. ápr. 20. 2. 225 Ld. 173., 215-217. jegyzeteket, 226 MOL, T 1., 5. téka, fasc. 5., No, 439/1., No. 439/2., No. 440. 227 MOL, T 1., 5. téka, fasc. 5., No, 439/2. 228 MOL, T 1., 5, téka, fasc. 5., No. 440. 229 Ez a részletrajz is a fenti MOL anyaghoz tartozik, de ott jelenleg nem fellelhető és a gépiratos állagjegyzék sem tartalmazza. Csak fényképét ismerjük. A lapon olvasható leírások fordításá-