Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

3. /cép. Szarvas bevétele 1595-ben. Wilhelm Peter Zimmermann rézkarca, Dilbaum, Sámuel: Eikonographia. Aller deren Ungarischen... Augustanum, 1604. A művészetek és a tudományok felvirágoztatására irányuló korábbi uralkodói törekvések a török és a kuruc háborúk befejezését követő viszonylag békés, a kulturális felemelkedés lehetőségét is megteremtő időszaktól kezdve különösen felértékelődtek.

88 Hangsúlyozásuk hozzájárulhatott a 19. század történeti festészetében és emlékműszobrászatában - a harcos, vitéz királyok ábrázolásának korábbi hagyománya mellett - népszerűvé váló új uralkodó-ideálkép kialakulásához,

89 segítette az egykori fejedelmek „művelődéspártoló" vonásainak elmélyítését,

90 Az emlékkultusz másik aspektusát azok az alkalmanként szintén a történeti forrásokra támaszkodó írások képviselték, melyek a régi fényes épületek - leggyakrabban Visegrád

91 - lerontott maradványai kapcsán a nemzet szomorú sorsáról (4, kép), illetve - tágabb értelemben - a hírnév, a hatalom és a dicsőség múlandóságáról elmélkednek,

92 A Róma városának pusztuló ókori romjaihoz kapcsolódó toposz már a reneszánsz időszakában is évszázados hagyományokra tekintett vissza, Janus Pannonius római verse

93 éppúgy azt visszhangozza, hogy „a romok árulkodnak az egykori nagyságról", mint Hildebert de Lavardin, Petrarca, vagy Aeneas Sylvius Piccolomini e témájú írásai.

94 A nemzet egykori dicsőségére és nagyságára emlékeztető épületek romjairól szóló hazai leírásokban ugyanakkor a hatalom és szerencse forgandóságának univerzális toposza mellett továbbélnek a honi panaszirodalom motívumai is,

95 A külföldi szerzők által kialakított „kereszténység védőbástyája" toposzban a 16. század elejéig a magyarok hősi erénye, katonai bátorsága - elsősorban a képnek Aeneas Sylvius Piccolomini által történt tudatos retorizálása nyomán - az ország természeti gazdagságával kapcsolódott össze. A mohácsi csatavesztésig, illetve Buda elfoglalásáig öntudatosan vállalt toposz tartalma az ország három részre szakadása után jelentősen módosult. A keresztény hitet védelmező erkölcsi kitartás eszménye a nemzet tudatában a katonai sikertelensé-