Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében
távoznak, 340 A gyors felmérésben az épület új funkcióba vételének sürgős igénye is szerepet játszhatott, mert a templomot ezután a katonaság raktárnak használta, 341 Fölsinger sorozatában nem szerepel nézetrajz, de feltesszük, hogy a főhomlokzat a tervezett formában valósulhatott meg. A felmérés egyik lapja a dominikánusok nagy telkének helyszínrajza, a rajta álló épületekkel (templom, rendház, a korábban templomukként szolgáló Ferhád pasa dzsámija), a kertekkel, s jelöli a pincét is. Fordított tájolású, hasonlóan a másikhoz, amely a kolostor belső udvaros kvadrumának, a templom és a hozzá nyugatról, U-alakban csatlakozó, egyemeletes rendház két szintjének alaprajzait mutatja. (23. kép) A harmadik lapon az épületegyüttes kelet-nyugati metszete látható, a templomhajó közepén át, keresztben. (24. kép) A két utóbbi felmérésen jól megfigyelhető, hogy a fentebb vizsgált, igényes tervek csak redukál formában kerültek kivitelre. A kupolával fedett, centrális alaprajzi megoldás csak a szentélynél látható. A téglalap alakú hajónál az északi részt a torony miatt megerősítették, de nem építették ki az ovális alapformát, csak a korábbi, vékony oldalfalakhoz toldottak pilléreket. A nagy kupola helyett egy kilencszakaszos, csehkupolás boltozati rendszert létesítettek. Ennek hevederei a fal-, illetve karzatpillérekről, korinthoszi fejezetes pilaszterekről indulnak és a hajó közepére állított, négy korinthoszi oszlopra támaszkodnak. Az oldalsó boltszakaszok kisebb fesztávolságot hidalnak át, mint a középsők, de a süvegek egyforma magasságúak. A kivitelre nem került plánumhoz hasonlóan, az elkészült épület, háromhajós csarnokterével, unikális emléke Pécs barokk architektúrájának. 342 Mestere igen ügyesen oldotta meg a problémát, a lehetőségekhez képest a legtöbbet átmentve az eredeti terv szelleméből. Az eredmény egy azt megközelítően reprezentatív és eredeti téralakítás lett, A plánumok készítőjére, a dominikánus templom, vagy a rendház tervezőjére vonatkozó, konkrét adatokat nem ismerünk. Az utóbbi egészen egyszerű épület, az utcai kapu szupraportos kőkeretét leszámítva nincsenek említést érdemlő műformái, A templom viszont, főleg belső téralakítása, egy invenciózus, színvonalas építész kezére vall, akár az eredeti terveket, akár a kivitelezett változatot tekintjük, A plánumok publikálója nem említ nevet, de mintha Krammer szerzőségére utalna, akit viszont a nyomdokain haladó Gosztonyi már egyértelműen az átalakítás és a torony tervezőjének tart, 343 A Fölsinger-féle, 1785-ös felméréseket - leszámítva a helyszínrajzot - egyikük sem ismerte, s ezeket azóta sem publikálták. Ezért a terveken látható, centrális templomról tévesen, mint megvalósultról írnak. 344 Az 1760-as évektől a templommal kapcsolatban csak Krammer neve fordul elő a forrásokban, más építészt, építőmestert nem említenek. Ráadásul ő akkor bukkan fel, amikor a szerényebb megjelenésű, már majdnem elkészült, boltozat és torony nélküli épület gazdagabb formára való átalakításáról döntenek a szerzetesek. Erre azért kerülhetett sor, mert az eltelt évtizedekben gyarapodó rendház anyagi kondíciói már jobbak voltak, 24. kép. A dominikánus templom és rendház felmérése, keresztmetszet (M. Fölsinger, 1785)
