Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

mint amikor megindult az építkezés, s időközben a püspökséggel is megjavult viszonyuk,

345 A közvetett adatokra támaszkodva feltesszük, hogy a dominikánus templom végleges, megvalósult formáját Johan Krammernek köszönhette, aki nem csak kivitelezője volt, de az invenció is az övé. Ennek a kényszerítő körülmények ellenére igen színvonalas megoldásai az 1760-as évekre tehető tervekhez

346 kötődnek, azokból levezethetők. Ebből arra következtetünk, hogy azok is a pécsi építőmester tehetségét dicsérik. Krammer az első lelkesedés lázában fogant, nagyszabású plánumát maga formálta át az építkezés közben pontosabban körvonalazódott, szűkebb lehetőségekhez alkalmazkodva. így születhetett meg első Ismert pécsi munkája, amely egyúttal főművei közé sorolható. Ezzel szerezhette meg a fentebb tárgyalt forrásból kiolvasható szakmai tekintélyt, és utat nyithatott számára a további, jelentős megbízatások felé. Bár a templom tornyát már csak élete vége felé építhette meg, de az elkészült részek, sőt, már a tervek Is felhívhatták rá a helybéli, az architektúrához értő, művelt mecénási réteg figyelmét. Akkoriban Pécsett elsősorban a magas klérus, Klimo püspök és köre sorolható ide. Nem kizárható, hogy a centrális templom nagyon megtetszhetett a főpapnak, akinek az ilyesmi iránti vonzalmát egy - az általa, mecseknádasdi kastélya mellett, 1770-ben emeltetett, hasonló formájú kápolnával kapcsolatban írott - leveléből ismerjük.

347 Bár Krammernek a dominikánusok temploma a legkorábbi, adatokkal alátámasztható pécsi munkája, lehetséges, hogy Klimoval már ezt megelőzően kapcsolatba került. Közismert Klimo Györgynek, a kor jeles, pécsi püspökének (1751-1777) mecénási tevékenysége, aki az építőművészetet is bőkezűen támogatta.

348 Főpásztori hivatalának elfoglalásától kezdve egyik fő törekvése volt, hogy székvárosát szép épületekkel gazdagítsa, illetve helyreállítsa „romjaiból".

349 Sokáig abban reménykedett, hogy bécsi kapcsolatai révén sikerül megnyernie tervei számára a császári főépítészt, Nicolaus Pacassit (1716-1790).

359 1769-ben többször invitálta Pécsre, mert megújítani, átépíteni szándékozott az ősi Székesegyházat, de sikertelenül.

351 Természetes, hogy helybéli mestereket is foglalkoztatott.

352 Könnyen elképzelhető, hogy Krammert is ő hívta Pécsre, Boros László szerint Krammer „Klimó alkalmazásában álló pécsi építőmester volt, s a püspöktől a pécsi káptalani levéltár és könyvtár építésére kapott megbízást".

353 A főpap idejében a középkori eredetű Püspöki palota is barokk 25. kép. A Püspöki palota emeleti alaprajza, déli homlokzatának részletei, stb. az 1777 k. készült felmérési tervsorozat egyik lapján