Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

építészt, Ezt az állást először Fortunato de Prati töltötte be, aki haláláig, 1738-ig a budai kamarai kerületben működött. Irányítása, felügyelete alá beosztott, státuszba nem vett, illetve a különféle kamarai birtokokon, építkezéseken dolgozó mérnökök és helybéli mesterek tartoztak. A konkrét tervezési munkák mellett, ideje jó részét ez a hivatali tevékenység vehette igénybe.

275 A kamara megnövekedett építési feladatai, amelyekhez nem csak a saját beruházásai, hanem a középítkezések, a megyék, a városok, az egyházak által végeztetett munkák szakfelügyelete is tartozott, megkívánták az ügyintézés specializálódását. A Magyar Kamaránál idővel külön előadó foglalkozott a reszorttal, s az 1770-es évektől ismert a megfelelő bizottság, illetve departamentum (Aedificalia seu aedilia) működése,

276 de előzményei még korábbra nyúlhatnak vissza,

277 Prati után, az 1740-es évektől 1757-ig id. Johann Baptist Martineiii, majd 1757-től Franz Anton Hillebrandt a kamarai építész.

278 Ót 1772-ben kinevezik a Hofbauamt élére, s a Birodalom építésügyének legfőbb irányítója lesz, de korábbi státuszát is megtartja.

279 Munkájában - amint a Magyar Kamara 1772. évi költségvetéséből kiderül már eléggé kiterjedt műszaki személyzet segíti.

280 Az építkezéseknél szerepel Franz Karl Römisch kamarai építőmester,

281 majd 1776-ban Lorenz Landlert nevezik ki az elfoglalt Hillebrandt mellé kamarai másodépítésznek. Ö 1782-ig, haláláig viseli ezt a hivatalt. Tevékenységét megszabta a főnöke, Hillebrandt összeállította Instrukció.

282 Ebben szerepel, hogy kötelességei közé tartozik a kamarai építkezések terveinek elkészítése Is. A feladat volumenének ismeretében feltehető, hogy ez meghaladta kapacitását. Tevékenységének gerince inkább afféle műszaki hivatal vezetése lehetett. Már Landler szolgálatba lépése előtt, a bennünket inkább érdeklő, 1770 körüli időkben és korábban is több, vidékre kihelyezett, vagy státuszba sem vett, eseti megbízásokat teljesítő mérnököt, építőmestert, ácsot foglalkoztatott a kamara.

283 Tudunk a Pozsonyban, a hivatalnál működő rajzolókról és gyakornokokról is.

284 Kérdés, hogy a kamara szakalkalmazottal közül ki jöhet szóba a pécsi Sóház 1770 körüli tervezésénél. A kamarai építész Franz Anton Hillebrandt (17 1 9-1797)

285 stílusának talán távoli, áttételes hatásával számolhatunk, de azt fel sem vethetjük, hogy ilyen, kisebb feladatokkal foglalkozott volna. Ráadásul ebben az időszakban a nagyszabású pozsonyi, budai és nagyváradi építkezések kötötték le.

286 Az 1774-es felmérési terv megörökítette pécsi Sóház kvalitásai sem indokolnának egy ilyen feltevést. Helyettese, Landler csak 1776-ban lép kamarai szolgálatba, ezért kiesik érdeklődési körünkből. Az óbudai, kamarai uradalomhoz tartozó plébániák paplakjai számára, 1780 körül készített típustervén ugyan a pécsihez hasonló homlokzatarchitektúra elemek figyelhetők meg, ezek azonban csak a 19. kép. Mathias Petz kiviteli terve a Sóház keleti részének befejezéséhez (1775) korstílus jellegzetességei, amelyekből további konzekvenciák nem vonhatók le.

287 Következő lépésként, nézzünk körül azon mesterek között, akiktől szignált kamarai terveket Ismerünk Pécs régiójában, az 1770 körüli évekből. Itt említjük meg, hogy a kamarai típustervek sorozatában sóházakkal is találkozhatunk,

288 de az adott esetben nem számolhatunk egy ilyen adaptálásával, mert - mint a forrásokból kiderült - egy meglévő épület átalakítása volt a feladat. Az viszont nem elképzelhetetlen, hogy a hivatal főhomlokzatát megkoronázó, címerrel díszített timpanon létesítésének ötlete a kormányszéktől származik.

289 A mohácsi Sóház építési ügyéről, a helyi sótiszt vonatkozó, 1773-as felterjesztéséről korábban már szóltunk.

290 Az ide köthető, 1777-ben készült tervet két példányban ismerjük a kamarai anyagból.

291 Az egyik lap szignójából kiderül, hogy az igénytelen plánum kopistája Barbara Gundel volt, aki rajzolóként működött Pozsonyban a kamaránál. Csak másolói tevékenységéről tudunk,

292 s egyébként is, a szóban forgó lapok gyenge kvalitása nem mérhető a pécsi épülethez. Ugyanez a helyzet azokkal, az 1781 -ben, a földszintes, mohácsi Sóház bővítéséhez és ugyanide, új istálló-pajta építéséhez készült tervekkel is, amelyeket a mohácsi „Mathias Kriszmar Maurer Meister" szignált.

293 Szintén helybéli, talán a bellyei uradalom szolgálatban álló kőművesmester lehetett az a Mathias Heuselbeck, aki 1775-ben a villányi r. k.