Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

3. kép. A pécsi Sóház telke és környéke 1722-ben (részlet Madas J. térkép-rekonstrukciójáról) Császári Sóház áll itt. Mint már az 1687-es conscriptio idején, most is a kincstár tulajdonában van az ingatlan, de változott a kezelő hivatal. 1687-ben még a hadita­nács alá tartozó hadbiztosoké, később viszont a kama­ráé lesz. A 17. század végi - 18. század eleji sorsára csak közvetett forrásokból tudunk következtetni. Ehhez szükségesnek látszik egy igazgatás- és hivataltörténeti áttekintés, amelynek elkészítésénél - az újabb publiká­ciók mellett - elsősorban Babies András 95 és Hodinka Antal 96 munkáira támaszkodtunk, akik a témával Pécs vonatkozásában foglalkoztak. A töröktől visszafoglalt területek először - természet­szerűen - provizórikus katonai közigazgatás alá kerül­tek. Közvetlenül a bécsi Udvari Haditanács végezte irá­nyításukat, amit a háborús körülmények indokoltak, Ez a helyzet Pécs esetében is, amelynek első katonai pa­rancsnoka báró Hans Karl Thüngen generális volt, akit 1687-ben gróf Gabriele Vecchi ezredes, később tábor­nok követett. 97 Csak fokozatosan, inkább már Sziget­vár eleste (1690) után került túlsúlyba a civil közigazga­tás. A hátországi katonai kormányzat egyik fontos feladata volt a hadsereg ellátása. Erről a hadbiztosság helyi szervei gondoskodtak, bécsi irányítás alatt. Az 1687-es összeírásból kiderült, hogy Pécsett ez a hiva­tal a mai Király utca 11. sz. helyén működött, A forrá­sokból kitűnik, hogy a meghódított városban a hadbiz­tosság és a sereg tisztjei ingatlanokra tettek szert, s igyekeztek a jobb, épebb házakra rátenni a kezüket. 98 Például 1695-ben, a telkünk szomszédságában, a mai Király utca 13. sz, helyén akkor álló, két, emeletes épü­let tulajdonosa De Vorstern generális volt. 99 Ezek egyi­ke az 1687-es összeírás valamelyik hadbiztosi háza is lehet. A jelenlegi 17. sz., emeletes ház ugyan a városé, de a katonai parancsnok lakik benne, 100 tehát jobb kar­ban lehetett. Vecchi városparancsnoknak is juttattak Pécsett immobiliákat, aki vagyona gyarapításánál nem válogatott az eszközökben, 101 Egy 1705-ben keletke­zett iratból tudjuk, hogy a város polgársága székházá­nak telkét Kestler (Kessler) hadi biztostól vásárolta an­nak idején, 102 de a vármegyének is ő ad el ingatlant 1702-ben, 108 Házat is szerzett Pécsett, amint ez az 1722-es telekkönyvből kiderül. 104 A bécsi haditanács is

Next

/
Thumbnails
Contents