Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Simon Zoltán – Keresztessy Csaba: A hőgyészi Apponyi-kastély építéstörténete

superiorem ducentes, dein S.V, Secessus duplex tandem 1. Cubiculum fornitum, inferne Tegulis stratum, et viridi fornace instructum, dehinc redeundo ad Latus occidentale exitus ad A ream exteriorem per Januam patet, tandem duo Cubicula fornita, inferne Tegulis Strata, et viridi fornace instructa habentur, posthaec per Capitales gradus in Latere Orientali situates ad Tractum superiorem ascendendo a dextris conspicitur Triclinium, tarn quoad parietes suos, quam ipsum Tectum residua Castelli parte altius elevatum, inferne quadratis Lapidibus Stratum, superne autem testudineatum, duobus Caminis Italicis, et reliqulis altioribus fenestris instructum, huic Triclinio a sinistris tria inferne asseribus pineis Strata, Superne vero testudineata, et duabus impluviati, sive Caveacei Colons fornacibus instructa, a dextris porro duo aeque testudineata, pineis asseribus Strata, impluviati Colons fornacibus, ac intra quatuor fenestras Lamprinis assereis cum valvis instructa cubicula adhaerent, post haec in Latere meridlonall reperiuntur duo Cubicula, quorum primum intra fenestras Lamprinis, item Camino Italico instructum, et asseribus quaercinis stratum, alterum autem asseribus pineis Stratum, et fornace impluviati Coloris instructum, ambo vero testudineata, haec sequitur oratórium ad Capellam domesticam tendens, asseribus pineis stratum, et testudineatum, post hoc situantur in uno Ordine quatuor Cubicula, quorum primum fornace viridi, strata pineo, secundum fornace viridi, strata quaercino, et Lamprinis intra fenestras applicatis, tertium strata pineo alba fornace, et Lamprinis intra fenestras positis, quartern denique strate pineo, Sine tarnen fornace instructa omnia quatuor autem testitudineata sunt, his contigui sunt gradus particulares ex Tractu inferiori ad superiorem ducentes, ab his abeundo ad occidentale Latus habentur in una série Septem Cubicula, ex quibus primum quaercinis asseribus stratum est, secundum fornitum, quinque autem albis fornacibus, duo vero absque fornace, Sex pineo Strato instructa, et testudineata sunt, abhinc deflectendo ad Latus Septemtrionale conspiciuntur unum Cubiculum Strato pineo, fornace impluviati Coloris instructum, et fornitum, haec sequuntur gradus Lignei particulares e tractu Inferiori ad superiorem, abinde vero ad pavimentum ducentes, et S.V, Secessus, his adjacent duo Cubicula, quorum unum fornace impluviati Coloris, alterum Camino Italico instructa, quaercinis asseribus strata, et fornita habentur, haec sequuntur in una Serie Sex Cubicula, quorum unum quadratis Lapidibus, reliqua vero quinque stratis quaercinis, unum alba fornace, quatuor fornacibus impluviati coloris, unum vero sine fornace instructa, omnia autem fornita",

17 A forrás - mint látható - viszonylag részletes képet nyújt a kastély alaprajzi elrendezéséről, az egyes helyi2. kép. Hőgyész község térképe, 1786, Tolna Megyei Levéltár, T. 60. ségek funkciójáról, A kastély története szempontjából tehát elsőrendű fontosságúnak tekinthető, Mégis, amikor a leírás által közölt információkat összevetettük az épület jelenlegi alaprajzaival (3-5. kép), súlyos nehézségekbe ütköztünk. Egyértelművé vált, hogy a forrásból kikövetkeztethető alaprajzi elrendezés semmiképpen sem egyeztethető össze a most megfigyelhető állapottal, tehát a kastélynak jelentős átalakításon kellett átesnie egy ennél későbbi időpontban. Az első problémát mindjárt az égtájak meghatározása jelentette, ugyanis a kastély fekvése olyan, hogy annak sarokpontjai mutatnak az egyes égtájak felé, viszont a leírás oly módon ismerteti az épületet, mintha egyes szárnyai megfelelnének a fő égtájaknak. Végül más - alább ismertetendő forrásokkal is összevetve - arra a következtetésre jutottunk, hogy ekkor az északkeleti oldalt tekintették északi iránynak. Ennek megfelelően a leírást készítő személy a „nyugati" (északnyugati) oldalon találta a bejáratot, s azon belépve, jobbra fordulva kezdte meg a földszinti terek bejárását, s szárnyanként ismertetve az épületet, ide is tért vissza. Az azonosítást nehezítette, hogy ez a kapu a későbbiekben mellékbejáratként, a közelmúltban pedig már