Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

malis megoldást megtalálni azzal az oltárképpel, amely a tétszentkúti r. k. templomból

76 került letétként az Esterházy-kastély kápolnájába.

77 A nagyon rossz állapotú kép restaurálása

78 során derült ki, hogy a kép bal alsó sarkában szignált, valójában egy 18. századi osztrák festmény, festője Felix Ivo Leicher,

79 (18. kép) A kép, amelynek témája leginkább a „Megváltás allegóriája" ként foglalható össze, János jelenéseiből (12,1 -6) ábrázolja azt a pillanatot, amikor Mária megszüli a gyermeket, akit a sárkány el akart ragadni, de a gyermeket az angyalok felemelik, és az Atya trónjához viszik. Leicher képén a jelenetnek csak egy része látható; egy drapérián angyalok által magasba emelődő Jézus, a Szentlélek galambja, az Atya és a megváltandó lelkek, Az Apokalipszis ezen részének, a 18. századi osztrák festészetben, első megjelenítése Trogernek St, Pöltenben lévő Angolkisasszonyok templomába 1728ban festett kupola képén, majd az altenburgi bencés kolostor templomában lévő, 1733-1734-ben készült nagyszabású kupolafreskóján látható, amely minden további, ezzel megegyező tematikájú ábrázolásnak az alapjává vált,

80 Leicher képének szűkített tematikája sem ismeretlen, Daniel Gran freskóján, amelyet a bécsi Szent Anna-templom orgonakarzata fölé készített 1746-1747-ben, szintén csak Jézust egy lepedőn felemelő angyalok, az Atyaisten alakja, a Szentlélek galambja és a megváltandó lelkek láthatók, A teljesen megegyező ikonográfia ellenére kompozíciós megformálásában mégis a trogeri megoldás áll közelebb Leicher festményéhez,

81 HELYSZÍNI KUTATÁS Az 1998-2001 közötti helyreállítási program csak a kápolna, valamint az azzal közvetlen összeköttetésben lévő belső terekre (sekrestye, oratóriumok, az azokat öszszekötő folyosó szakaszok, illetve lépcsőház) terjedt ki.

82 Az úgynevezett falkutatást is csak ezekben a helyiségekben lehetett elvégezni, A rekonstrukció a homlokzatokat nem érintette, ezért nem volt mód a homlokzati szakaszoknak szondázó kutatására sem, A falkutatás a belső terekben a restaurátor feltárások után, a kivitelezés megkezdése előtt lett volna optimális. A munka ütemezése azonban sikertelen volt, a restaurátori feltárások ugyan megtörténtek,

83 de a kivitelezés is megkezdődött. Minden felületen minimális vakolat leverésre törekedtem, mert mindenhol, ahol nem volt festett falfelület, ott is nagyon sok 18-19. századi vakolt, meszelt felület maradt fenn. A kutatás előtt beindult kivitelezés miatt sok esetben csak a bontások és az új építés tényét lehetett rögzíteni, és a megismert, nagyon korlátozott történeti összefüggések érvényesítésére az építészeti átalakításoknál egyáltalán nem volt mód. A kastély egészére vonatkozó építési periódusokat az adott helyiségekben nem lehetett tisztázni, mivel a kutatás területileg nem jutott el azokig a pontokig, ahol az eddig feltételezett szakaszhatárokat vizsgálni lehetett volna, illetve a feltételezett köpenyfalaknál nagyon jelentős bontásokra lett volna szükség, hogy a főépület és az íves mellékszárny kapcsolatáról információt szerezzünk. A nagyon kevés és nagyobb összefüggéseket jelenleg még meg nem világító megfigyeléseimet azért tartom lényegesnek röviden összegezni, mert a továbbiakban a kastély kutatásával más intézmények foglalkoznak, A kutatott területen mindenhol, nagyon sok korai, cement nélküli vakolat található, A földszinten és az első emeleten a habarcsok homogének, sok meszet tartalmaznak, fehérek; a második emeleten a habarcs szürkésebb és lényegesen nagyobb kavics tartalmú. Mindhárom szint folyosó szakaszán gipszes, stukkószerű glettelt réteg található - véleményem szerint a 19. század második feléből -, amelyhez egy világos zöld meszelés réteg csatlakozik, amely ugyanilyen tónusban és színerősségben a nyílászáró-tokokon is megtalálható, Az első emeleti folyosó ablakbélleteiben esetleg a 18, századra datálható színes festést is feltártam. A festés az ablak síkjánál sárga színű és a káva belső széléig rózsaszínbe vált át fokozatosan, éles átmenet nélkül, majd ez a szín fordul át a folyosó falára, E fölött található a zöld festés réteg, majd fölötte több réteg fehér meszelés, (A folyosó szemközti falán ez a réteg nem került elő,) Az első emeleti oratórium terek eredetileg ún. boiserie díszítésűek lehettek, amelyre a kutatás során még meglévő tapéta szögek utaltak, valamint még a lábazat 60 cm-es magassága is meghatározható volt. A földszinti folyosó derékszögű törésében lévő háromszög alakú tér eredetileg a nyugat felé szomszédos, a 18. században hercegi kézi könyvtárnak használt helyiségekhez tartozott. A mellette lévő helyiséghez nagy, szegmensíves nyílással csatlakozott és feltételezhetően a folyosó felől nem lehetett megközelíteni. A helyiség sarkaiban tapétaszögeket és szövetmaradványokat sikerült feltárnom. Az első és a második emeleten lévő északi oratóriumok nyugati fala 20, századinak tekinthető, a falazat habarcsanyaga cementes. A fal indítása, mind az északi, mind a déli sarokban 18, századi, a közbenső falazat újabb, talán 20. század elejei.

84 A folyosó

85 szemközti, íves fala homogén, 18. századi, abban semmilyen elválás, vagy válaszfal bekötésének nyoma nem mutatkozott. A fentiekből jelenleg csak az a következtetés vonható le, hogy a barokk falat ugyanazon a nyomvonalon újjáépítették.