Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza
A második emeleti folyosófalnak a keleti oratóriummal közös szakaszán egyértelműen azonosítani lehetett, hogy a folyosó falát utólagosan csatlakoztatták a kápolnát fedő kupolához, annak falazatát megvésve. A falszakasz a feltárás alapján több periódusúnak bizonyult, amelyből ma csupán annyi összegezhető, hogy a jelenleg meglévő kapcsolat all, emeleti keleti oratórium és a folyosó között több szakaszban jött létre. Azonosítatlan funkciójú maradt az a szabálytalan ötszög alaprajzú tér, amely a második emeleti folyosó fordulásánál került elő, a kápolna tere felé, A kicsi térbe, később egy kéményt építettek bele, ugyanakkor kifestésé - 18, század legvégére, 19. század elejére tehető tükrös rendszer - sokkal díszesebb, mint a környező helyiségeké, Az I, emeleti északi oratórium északnyugati sarkában a feltárt nyomok alapján feltételezhetően eredetileg egy sarokkandalló állt, 86 Az eszterházai kastély 19-20, századi leltárai - ahogyan a körmendiek is - elsősorban a kápolna, az oratórium terek, a sekrestye szakrális felszereléseire (miseruhák, könyvek stb.), illetve bútorzatára nyújtanak bőséges adatokat, a terek kialakítására, megjelenésére nagyon keveset. A jelenleg általam ismert kastélyleltárak 1832-, 1856-, 1870-1894-és 1936-ból származnak, 87 A belsőterekre a legtöbb információt az 1870-1894-es leltár ad, annak is az 1894 : es megújítása, amely a tárgyakon kívül egyes helyiségeknél megemlíti annak kifestését és kályháját is, Haris Andrea JEGYZETEK 1 Különös véletlen, és elsősorban az egyedi sajátosságokból levezethető helyi viszonyok határozzák meg azt, hogy mindkét itt tárgyalt kastélyban a kápolna centrális alaprajzú. Körmenden alkalmazkodtak egy meglévő középkori eredetű sarokbástyához, és abba helyezték bele a kápolnát. Fertődön a meglévő épületszárnyakat összekötő új épületrész csuklópontjára építették. 2 Ld. Koppány Tibor: Adalékok Donato Feiice de Allio (16771761) császári és királyi építész magyarországi működéséhez. = Művészettörténeti Értesítő, 38. 1989. 16-20, valamint Ebben a kötetben: Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete s 18-19. században. Ld. ebben a kötetben: 219. 3 A sarokbástya középkori nyílásrendszerét az alsó két szinten feltártuk és dokumentáltuk, a legfelső szinten lévő stukkó réteget nem bolygattuk, Mindkét szinten szintenként két, azonos magasságban lévő nyílást azonosítottunk, amelyek nem a jelenlegi szintekhez alkalmazkodtak. Valamint egy földszinti boltozatot, amely későbbi a felmenő falaknál és az első szinti ablakok elfalazásával járt a kialakítása. 4 A kápolna a barokk kastély teljes magasságát átfogta, mivel az épület a 18, században csak háromszintes volt, A jelenlegi negyedik, manzárd szintjét az 1799-ben kezdődő átépítéskor alakították ki. Ld. Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténete. Körmend, 1986. 57-58., 71-72. 5 A kápolnában található minden további ablak későbbi, 20, századi áttörés. 6 A pilaszterek tagolását csak a földszinti szakaszon ismerjük, a II. szinten csak a korábbi falazatba való bekötési pontjaik voltak azonosíthatók. 7 Koppány 1986, (4. jegyzetben i. m.) 51. és Koppány 2002. (2. jegyzetben i. m.) 223. 8 Ennek feltárását a későbbi, 20. századi, egységes és ép stukkó réteg miatt nem végeztük el. 9 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. 8. Szombathelyi egyházmegye. Összeáll. Dóka Klára. Budapest, 1999. 75. 10 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei műemlékei. Bibliográfia. Kézirat, 57. köt. KÖH Könyvtár. A kézirat két, a körmendi kastélyra vonatkozó tételt tartalmaz. Az első, 5 oldalas leírás és bibliográfia után egy újabb, 2 oldalas Batthyány-Strattmann-kastély megnevezés alatti leírás követ, amely a kastélyban lévő műtárgyak (kivonatos) jegyzékét, s bibliográfiát közöl és Genthon 1941 -es helyszíni felvétele alapján készült. „Fadombormű: Batthyányi és néger. Osztrák, XVIII. sz. Boletto: Nürnberg Drezda Bogdán: Két kis képecske Madarász (?): Batthyány Lajos Teniers 4 képe Kis Rubens-kompozíció Néhány jó olasz kisbronz Szent György, gótikus kép 4 remek szignált Batthyány-címeres gobelin: Rómaiak és dákok harca Mierís egy képe Seybold (?): Fiú és lány Maulbertsch (?): Kálvária Meytens: Mária Terézia Elefántcsont nyereg, vörös széllel, gedenkh und halt GF felirattal, XV. sz. eleje Tróger nyomorfigurák, elefántcsont és fa Rengeteg díszpuska II. József gyerekkori kardja Hóhérpallós Savoyai Jenő arcképe Két francia Louis XV. komód XVIII. századi tábori készletek és útigyógyszertárak. Genthon 1941." Ez a második, főként festményeket felsoroló lista nem tartalmazza az oltárképet. Annak idején a kastélykönyvét író Rados Jenőt nem engedték az épületbe fényképezni, kérésére a herceg olyan tartalmú levél megírására ad utasítást, 1930. július 12-én Bécsben, hogy „Dr, Rados a kastély külsejéről készíthet saját költségére fényképeket," MOL Batthyány család körmendi levéltára, P. 1314,, 26. cs. missilisek 65372. 11 Magyarország vármegyéi és városai. Vasvármegye. Szerk, Szíklay János és Borovszky Samu. Budapest, 1898, 61. 12 MOL Batthyány család körmendi levéltára, P, 1313., 142. cs. Hitbizományi leltár 1884. 2. p. Az 1884-es évben a kastélyra költött tételek között, mint „Handwerke Arbeiten" a kápolnára a következők vonatkoznak: 1. Altar und Bild in der Capelle 250 fl., 2. Bänke in der Capelle 40 fl. 1. Orgel 40 fl. 13 Az oltárkép megtartását indokolja az az elég nehéz és ritka térbeli helyzet, hogy egy íves falszakaszba kellett a képnek, illetve annak vakkeretének belesimulnia.
