Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

és a feszület Schrott szobrász műve, Johann Friedrich Schrott többször is dolgozott az Esterházyak részére,

64 és ismert, hogy Keller stukkátorral más munkánál is együttműködtek.

65 A kápolna oldalfalait jelenleg az oltárretablóval megegyező kétszínű műmárványozás fedi. A műmárványozás alatt a restaurálás során falfestés nyomai kerültek elő,

66 amely Steinbock árajánlatával együtt arra utal, hogy eredetileg más lehetett a kápolna oldalfalai díszítésének koncepciója. A kápolna kegyszereit, egy szentségtartót és egy cibóriumot, Hárich adatai alapján, Fejérváry Antal bécsi aranyműves készítette 336 forint értékben. A kápolnában dolgozó mesterek/művészek közül a legismertebb név, akinek szerzősége is megkérdőjelez hetetlennek tűnik, Joseph Ignatz Milldorfer.

67 (15. kép) Milldorfer 1764-ben kötött szerződést az uradalommal a kápolna kupolájának kifestésére a jóváhagyott rajz alapján.

68 A kápolna pilaszter rendszerét folytatja a kupola festett architektúrája és tovább emeli a néző szemét a lanternáig, A festett pilaszterek négy mezőre osztják a kupolát, amelyek közül három, szinte teljesen üres, az architekturális elemeken kívül azokat csak egyegy felhőn ülő angyal alakja díszíti. A oltár tengelyében elhelyezett jeleneten Szent István alakját látjuk, aki felajánlja országát Szűz Máriának, és ez a jelenet a freskón kibővül a Szentháromság ábrázolásával,

69 Az erőteljes átlós kompozícióban felépített jelenet alsó, földi szférájában egyvonalban látjuk Szent István térdeplő,

70 két kezét Szűz Mária felé emelő alakját, vele szemben egy - puttók által felemelt - párnán a Szent Koronát, (16. kép) A földi és az égi világ közé, egyben a kép kompozíciós középpontjába, Mária felhőn ülő, a felajánlást kézmozdulataival elfogadó, alakja került. Az angyalok, illetve a puttók tartotta felhőkön, egymással szemben ülő Atya és Fiú zárja a jelenetet; az Atya erőteljes mozgásban lévő alakjával kiegyensúlyozva a Fiú és Szent István között húzódó kompozíciós átlót. Az Atya és a Fiú alakja közül jelenleg hiányzik a Szentlélek galambja, amelyet - mivel a freskón felületi hiány nem volt - minden bizonnyal a lanternában helyeztek el. Nincs ismert írásos adat a kápolna főoltárképének megrendeléséről, valamint festőjét sem említik, Hárich szerint ismeretlen olasz festő alkotása.

71 A főoltárképről egyetlen 1945 előtti fekete-fehér fénykép

72 áll rendelkezésre, amely egy a 18. század közepére datálható festményt ábrázol. (17. kép) Az oltárkép a kápolna tituláris szentjét Páduai Szent Antalt ábrázolta, Szűz Mária társaságában.

73 A fénykép alapján egy olyan ikonográfiái típust mutat, amelynek párhuzamai nem ismertek hazánkban.

74 A kép minden valószínűség szerint csak 1769-ben, vagy utána került jelenlegi helyére, mivel a kép vakkerete mögött, a kápolna falának alapvakolatán egy H (esetleg A) W monogram és alatta az 1769-es évszám található. Az eredeti oltárkép és a felette lévő falkép kompozíciója mintha szoros egységet alkotna, mivel az oltárkép Szent Antaltól induló átlós felépítése a freskó Szent István, illetve a korona ábrázolása felé irányul. Ugyanakkor az oltárkép felső része, egyharmada, szinte teljesen üres, nem hordoz sem kompozicionális, sem pedig képi jelentést, főként, ha összehasonlítjuk az alsó rész szinte túlontúl zsúfolt jelenetével. A korszak gyakorlatában nem ritka egy készen vett és a helyhez igazított oltárkép, amelyet a felső harmad üressége mellett a díszkeret felső, nem éppen tipikus lezárása is sugall. A kápolna egykori oltárképét állítólag 1945-ben, az orosz hadsereg katonái elégették. Természetesen eltűntek felszerelési tárgyai, valamint a tabernákulum. A tabemákulumot a kápolnát ábrázoló egyetlen, 1945 előtti fénykép alapján újrakészítették.

75 A kupola freskóját restaurálták, felújították az oldalfalak műmárványozását, az oltárt, a padlóburkolatot, stb. A rekonstrukció koncepciója - szakrális funkció visszaállítása - elengedhetetlenné tette, hogy az oltárkép szakrálisán és esztétikailag is elviselhetetlen hiányát valamennyire pótoljuk, és hogyha lehet, 18. századi, a milldorferi falképek festői világához illeszkedő, kvalitásos alkotás kerüljön a megsemmisült kép helyére. Úgy vélem, sikerült az opti18. kép. Fertőd, Esterházy-kastély, a kápolna új oltárképe, Felix Ivo Leicher: A megváltás allegóriája, 2001