Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

és a feszület Schrott szobrász műve, Johann Friedrich Schrott többször is dolgozott az Esterházyak részére, 64 és ismert, hogy Keller stukkátorral más munkánál is együttműködtek. 65 A kápolna oldalfalait jelenleg az ol­tárretablóval megegyező kétszínű műmárványozás fedi. A műmárványozás alatt a restaurálás során falfestés nyomai kerültek elő, 66 amely Steinbock árajánlatával együtt arra utal, hogy eredetileg más lehetett a kápolna oldalfalai díszítésének koncepciója. A kápolna kegysze­reit, egy szentségtartót és egy cibóriumot, Hárich ada­tai alapján, Fejérváry Antal bécsi aranyműves készítette 336 forint értékben. A kápolnában dolgozó mesterek/művészek közül a legismertebb név, akinek szerzősége is megkérdőjelez ­hetetlennek tűnik, Joseph Ignatz Milldorfer. 67 (15. kép) Milldorfer 1764-ben kötött szerződést az uradalommal a kápolna kupolájának kifestésére a jóváhagyott rajz alapján. 68 A kápolna pilaszter rendszerét folytatja a ku­pola festett architektúrája és tovább emeli a néző sze­mét a lanternáig, A festett pilaszterek négy mezőre oszt­ják a kupolát, amelyek közül három, szinte teljesen üres, az architekturális elemeken kívül azokat csak egy­egy felhőn ülő angyal alakja díszíti. A oltár tengelyében elhelyezett jeleneten Szent István alakját látjuk, aki fel­ajánlja országát Szűz Máriának, és ez a jelenet a fres­kón kibővül a Szentháromság ábrázolásával, 69 Az erő­teljes átlós kompozícióban felépített jelenet alsó, földi szférájában egyvonalban látjuk Szent István térdeplő, 70 két kezét Szűz Mária felé emelő alakját, vele szemben egy - puttók által felemelt - párnán a Szent Koronát, (16. kép) A földi és az égi világ közé, egyben a kép kompozíciós középpontjába, Mária felhőn ülő, a felaján­lást kézmozdulataival elfogadó, alakja került. Az angya­lok, illetve a puttók tartotta felhőkön, egymással szem­ben ülő Atya és Fiú zárja a jelenetet; az Atya erőteljes mozgásban lévő alakjával kiegyensúlyozva a Fiú és Szent István között húzódó kompozíciós átlót. Az Atya és a Fiú alakja közül jelenleg hiányzik a Szentlélek ga­lambja, amelyet - mivel a freskón felületi hiány nem volt - minden bizonnyal a lanternában helyeztek el. Nincs ismert írásos adat a kápolna főoltárképének megrendeléséről, valamint festőjét sem említik, Hárich szerint ismeretlen olasz festő alkotása. 71 A főoltárképről egyetlen 1945 előtti fekete-fehér fénykép 72 áll rendelke­zésre, amely egy a 18. század közepére datálható fest­ményt ábrázol. (17. kép) Az oltárkép a kápolna tituláris szentjét Páduai Szent Antalt ábrázolta, Szűz Mária tár­saságában. 73 A fénykép alapján egy olyan ikonográfiái típust mutat, amelynek párhuzamai nem ismertek hazánkban. 74 A kép minden valószínűség szerint csak 1769-ben, vagy utána került jelenlegi helyére, mivel a kép vakkerete mögött, a kápolna falának alapvakolatán egy H (esetleg A) W monogram és alatta az 1769-es évszám található. Az eredeti oltárkép és a felette lévő falkép kompozí­ciója mintha szoros egységet alkotna, mivel az oltárkép Szent Antaltól induló átlós felépítése a freskó Szent Ist­ván, illetve a korona ábrázolása felé irányul. Ugyanakkor az oltárkép felső része, egyharmada, szinte teljesen üres, nem hordoz sem kompozicionális, sem pedig ké­pi jelentést, főként, ha összehasonlítjuk az alsó rész szinte túlontúl zsúfolt jelenetével. A korszak gyakorlatá­ban nem ritka egy készen vett és a helyhez igazított ol­tárkép, amelyet a felső harmad üressége mellett a dísz­keret felső, nem éppen tipikus lezárása is sugall. A kápolna egykori oltárképét állítólag 1945-ben, az orosz hadsereg katonái elégették. Természetesen el­tűntek felszerelési tárgyai, valamint a tabernákulum. A tabemákulumot a kápolnát ábrázoló egyetlen, 1945 előtti fénykép alapján újrakészítették. 75 A kupola freskó­ját restaurálták, felújították az oldalfalak műmárványozá­sát, az oltárt, a padlóburkolatot, stb. A rekonstrukció koncepciója - szakrális funkció visszaállítása - elenged­hetetlenné tette, hogy az oltárkép szakrálisán és eszté­tikailag is elviselhetetlen hiányát valamennyire pótoljuk, és hogyha lehet, 18. századi, a milldorferi falképek fes­tői világához illeszkedő, kvalitásos alkotás kerüljön a megsemmisült kép helyére. Úgy vélem, sikerült az opti­18. kép. Fertőd, Esterházy-kastély, a kápolna új oltárképe, Felix Ivo Leicher: A megváltás allegóriája, 2001

Next

/
Thumbnails
Contents