Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

6. kép. Körmend, Batthyány-kastély, kápolna boltozat a restaurálás és rekonstrukció után, 2001 te kapcsolja össze, hanem az építtetők személyes kapcsolatai. A bécsi Belvederét építtető Savoyai Jenő herceg szoros baráti kapcsolatot ápolt a körmendi kastélyt átépítő Batthyány Lajos édesanyjával Strattman Eleo7. kép. Körmend, Batthyány-kastély, kápolna Poltozat részlete a restaurálás után, 2001 nórával.

17 Batthyány II, Ádám (1662-1703) halála után gyermekei gyámjaként, felesége irányította a családi birtokokat, amelynek igazgatási központját Strattmann Eleonóra helyeztette át Körmendre,

18 Nincs adatunk arra, hogy másodszülött fiának, Lajosnak, rezidenciális székhelye kialakításában tevékenyen részt vett volna, A hagyomány szerint azonban, a nagy építtető, maga Savoyai Jenő herceg vett részt a körmendi kastély tervezésében.

19 Ha nem is lehet közvetlen művészi kapcsolatot kimutatni a két kápolna között, de mindenképp előkép és személyesen ismert példa lehetett a Belvedere kápolnája, amelyet elkészülte után a kortársak is nagyra értékeltek.20 A körmendi kastélyt a 19. század legelején jelentősen átépítették, majd a 19. század végén megújították.

21 A kápolna tere azonban nem változott a 19. század során, az 1883-as kiadások is elsősorban csak renoválásra, nem teljes átformálásra utalnak. Az 1884-es hitbizományi leltár szerint a kápolna a főbejárattól balra található, az első emeleten, és a második emeleten is említik a leírásban az oratóriumokat, valamint felveszik az inventáriumba a kápolnatérben, az első és második emeleti oratóriumban található tárgyakat.

22