Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

4. kép. Körmend, Batthyány-kastély, kápolna, II. szint, 1962 3, kép. Körmend, Batthyány-kastély, kápolna, II. szint (mezzanin) alaprajza, 1918. (MOLT. 4. No. 46. I.) tagolásáról, díszítéséről rendelkezésre álló információink nagyon sematikusak és jórészt hipotetikusak, Elsősorban csak előképet, megoldási formát lehet keresni a tárgyi és írott adatok szűkös volta miatt. A 18, század magyarországi építkezéseknek mintát, igazodást adó ausztriai építkezések közül a bécsi Oberes Belvedere kápolnáját lehetne Körmend esetében előképnek tekinteni. A kápolnát Johann Lucas von Hildebrandt építette 1710-1720 között és dekorációja (stukkó, műmárvány, falkép stb.) az 1723-as évre készült el.

16 A kastély délkeleti saroktornyában elhelyezkedő kápolna, egy olyan ovális alaprajzú tér, amelynek térarányai - az alapterülethez viszonyított nagy belmagasság - megegyezők a körmendivel, Azonos a tér belső szerkezete, a csak felső szinten elhelyezett rézsűs ablakokkal, amelyeket falpillérekkel választanak el egymástól, és azonos a nagyon szűk felületre „beszorított" oltárépítmény is, A két kápolnát nem csak közel azonos alaprajza, térszerkeze5. kép. Körmend, Batthyány-kastély, kápolna, oltárkép kerete, 1962