Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

1. kép. Körmend, Batthyány-kastély, a kápolna és környékének felmérési terve, I, szint, 2001 2. kép. Körmend, Batthyány-kastély, kápolna, oltárkép, 1945 előtt A pilaszterek által négy függőleges mezőre tagolt térben vízszintesen hármas osztású nyílások, vagy imitált nyílások helyezkedtek el - feltételezhetően karakteres vízszintes tagozatokkal kísérve -, kivéve a negyedik mezőben, ahol az oltár állt, Körmenden a közel 12 m magas térben a pilaszterek által behatárolt alig 2 m szélességben kellett az oltárt kialakítani, így mindenképp több kép, képmező kialakításával kell számolni, vagy teljes stukkódíszítéssel, vagy képet/képeket keretelő stukkódíszekkel. Ez a barokk oltárépítészetben, nagyobb retablók esetében általános megoldás, itt azonban a magassághoz képest nagyon csekély szélességi méret állt rendelkezésre, A teljes felület stukkódíszítése is lehetséges, de Körmenden inkább az oltárképet/képeket befoglaló stukkódíszítés valószínűsíthető. Feltételezzük, hogy a kápolnáról készült egyetlen ismert, 1945 előtti fényképen látható oltárkép azonos a barokk kápolnában lévő (egyik?) oltárképpel, (2. kép) Az oltárkép a földgömbön álló Immaculatát ábrázolja, amely a fénykép alapján barokk eredetű festménynek vélhető, de jelentős századfordulós átfestésekkel, Az átfestéseket elsősorban az angyalok figuráján és a háttér részletein lehet felfedezni, míg Mária alakján kevésbé, A barokk kápolnát a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelték fel, és ennek az általunk ismert oltárkép ikonográfiája nem mond ellent,

9 Genthon István kéziratos topográfiája szerint a kápolnában velencei festőtől származó oltárkép volt.

10 Az adat forrása feltételezhetően Borovszky Samu megyei monográfiája lehetett. Borovszky kötetében a Velencéből hozatott oltárkép a plébániatemplomra vonatkozik, ez azonban nem zárja ki a kápolnában lévő oltárkép azonos provenienciáját,

11 A kápolnában lévő oltárra és oltárképre a levéltári források szerint 1884-ben jelentős összeget, 250 forintot költöttek, ezzel az adattal össze lehet kötni az oltárkép 19, század végére jellemző átfestéseit,

12 így feltételezhető, hogy a kápolna 18, századi, a 19. század végén átfestett oltárképét a kápolna 20. század eleji teljes átépítésekor is megtartották, csupán az oltárképet áthelyezték.

13 A barokk oltárkép megtartásának lehetőségét megerősíti, az oltárkép keretelésének szokatlan kialakítású alsó szakasza. A középen szegmensíwel, kétoldalt fél-fél szegmensívvel, lezárt keretet a fényképen teljesen eltakarja az előtte lévő oltár a szentségházzal,

14 azonban ha a technika segítségével a szentségházat a képkeret alá helyezzük, és a gyertyatartó angyalfígurákat is közelebb montírozzuk a szentségházhoz, azok beilleszkedve követik a képkeret hármas ívrendszerét. A képen látható szentségház, a tetején lévő keresztet leszámítva, körülbelül másfél méter magas. Az alsó részén lévő fiókok másodlagosan kialakított betoldások. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy az oltárkép alsó lezárásába eredetileg a szentségház és a két angyal szervesen beilleszkedett, és csak a 20. század eleji áthelyezés során került takarásba az oltárkép alja.

15 Metodikailag erőteljesen megkérdőjelezhető egy olyan emlék művészi kapcsolatait meghatározni, amelynek csak térszerkezetét és nyílásrendszerét ismerjük; a