Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

A 17. században és a 18. század első felében túlnyomórészt monogram mellett áll az évszám, 1745-től 1815-ig (elvétve még később is) jórészt csak évszám jelöli a darabot.

191 A már említett, szórványos 16, századi évszámos emlékeket követően 1646-tól ismertek keltezett téglák a városból, egészen 1869-ig (ezt követően már csak az Esterházy-téglagyárak nem győri termékei tűnnek fel évszámos jelöléssel). Ebből a 224 évből 127-ből ismerek keltezett téglát (56,7%), az 1707 és 1815 közötti évekből azonban szinte folyamatosan, a 109-ből 89 esetben (81,6 %). Egy írott forrás is említhető, amely kitér a téglák bélyegzésének szokására: Várpalotán 1722-ben egy tervezett építkezéshez „a téghlák is mind az eő Nagyságha [gróf Zichy Imre] nevére készítettnek",

192 minden bizonnyal „CEZ" (=Comes Emericus Zichy) monogramos darabokról van szó. A téglabélyegek monogramjainak meghatározása a pontos lelőhely és ennek alapján a birtokviszonyok, építtetők ismerete nélkül általában lehetetlen, „MK" jelű, ráadásul több esetben fordított helyzetű „)HM"-val jelölt tégla például egyaránt ismert több győri házból,

193 valamint a miskolci Rákóczi utca 1, bontásából,

194 mindkét - egymástól igencsak távoli - helyen 17, századi eredetűek és a betűk jelentése ismeretlen, hasonlóan a ligatúrában összevont „MK" monogramhoz a budai Szentháromság utca 2-ből,

195 Igazán széles körben volt használatban az „AP" monogram a 18, században, a 19, század elején, mégpedig mindig összevont betűként (ligatúra): a pásztói apátság mátraszentimreí üveghutájának 1762, évi megújításának falazatában A bbatia Pasztoiensis a jelentése,

196 a Verség melletti Felsőharasztpuszta kastélyában a 19. század elején Podmaniczky Andrást,

197 Tarnamérán a birtokos Almásy család egyik tagját jelölte, míg a kalocsai múzeumban őrzött darabok feloldását nem ismerem (évszám nélküli és 1777-tel keltezett téglák is szerepelnek a kiállításon), Az „SB" monogramot használta Bethlen István Vajdahunyadon

198 és Széchenyi Béla Nagycenken

199 - a betűk feloldásának kísérletekor tehát mind a latinos, mind a magyar írásmód lehetőségét meg kell vizsgálni, Lővei Pál JEGYZETEK Rövidítések: Győr, Magáncsaládok-hagyatékok Győr, Magánokiratok Győri kamarai számadások Győri téglaszámadások GyVL GyVTI KÖH MOL Pápai Prothocollum Győr Városi Levéltár, Magáncsaládok okiratai, hagyatékok Győr Városi Levéltár, A város magánokiratai Győr Városi Levéltár, Kamarai számadások Győr Városi Levéltár, Városi téglaégető kemence számadásai, IV.A. 1063/g/1-2. Győr Városi Levéltár Győr Városi Levéltár, Győr Város Tanácsának iratai Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Magyar Országos Levéltár MOL Esterházy család levéltára, DOM. Pápa P 1216. Prothocollum Correspondentiarum Domini Papa 1 Pfannl Jenő: A győri vár téglái. = Győri Szemle, 3, 1932, 276-293. 2 Lővei Pál: Győri téglák és téglabélyegek. Adatok a győri téglagyártás történetéhez. Tanulmány + Katalógus. Kézirat. Budapest, Országos Műemléki Felügyelőség, 1983. - a jelen tanulmányban felhasznált győri levéltári anyag valamivel meghaladja az 1983-as munkában szereplőt, így bizonyos számadatok, elemzések pontosabbá váltak, 3 Magyarországi bélyeges téglák. I. Dunántúl. Kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum és a Dunántúli Építőipari Gyűjtemény anyagából. Székesfehérvár, Arany János u. 10. 1985. október 18, - 1986. április 30. írták: Fodor József, Lővei Pál, Pusztai László, Budapest, 1985, A katalógus később, változatlan tartalommal megjelent a veszprémi várban újra megrendezett kiállítás alkalmával. 4 Entz Géza: Művészettörténeti áttekintés. In: Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső, X. SzabolcsSzatmár megye műemlékei. I. Szerk. Entz Géza. Budapest, 1986. 184-190.; Valter, Ilona: Romanische Sakralbauten in Westpannoniens. Eisenstadt, 1985. 33-36. 5 Czobor Béla: Vegyesek. Pécsett a székesegyház,.. = Egyházművészeti Lap, 3. 1882. 352. 6 Juan Cabello szíves közlése. 7 Rómer Flóris jegyzőkönyvei. X. 2. (KÖH Gyűjteményi Osztály) 8 A technikáról: Schirmböck, Anton: Die chronologische Formate-Tabelle des Wiener Mauerziegels und das Herkommen ihrer Maßgrundlagen in den Jahrtausenden (Grundlage zur Datierung von Altmauern). = Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich, NF. 39. Wien, 1973. 221.; Schirmböck, Anton: Die Entwicklungswege der Mauerziegel. Die Ziegelöfen in Breitensee und Penzing. = Penzinger Museums Blätter, 33/34. Wien, [é. n.j 201, 9 Römer Flóris hagyatéka. XVII. csomó. K 396/123. (KÖH Gyűjteményi Osztály) 10 Ld. a 8. jegyzetet. 11 Dávid Ferenc és Lővei Pál kutatása. 12 Lővei 1983, (2. jegyzetben i. m.) 13 Lővei Pál: Adatok Győr középkori topográfiájához. = Arabona, 26/30, 1991. 5-22.