Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

14 Szőke Mátyás és Búzás Gergely újabb kutatásai során mind az északnyugati, mind a déli palotarészben nagyobb számban kerültek elő ilyenek, 15 Dávid Ferenc kutatása. 16 Lővei Pál: Lakóházak kutatása Székesfehérvár belvárosában. = Műemlékvédelem, 33, 1989. 166, 17 Magyarországi bélyeges téglák 1985. (3. jegyzetben i. m.) No. I. - László Csaba kutatása. 18 Uo. No. 2. - Feld István kutatása. 19 Szabó J. József kutatása. 20 Schirmböck 1973. (8. jegyzetben i. m.) 221.; Schirmböck jé. n.] (8. jegyzetben i. m.) 201., 204., 206., 207,, 208. Az alsóausztriai Laa a. d. Thaya főterének egyik középkori-reneszánsz házában, helyreállítás során 25,5-26x12-12,5x5-6,5 cm méretű, kannelúrázott téglákat figyeltem meg 1984-ben, 21 Drda, Milos: Ciheha 13. stoleti v Milevsku. = Archaeologia Historica, 8, Brno, 1983. 167-173. 22 László Csaba és Feld István kutatásai, vö, Magyarországi bélyeges téglák 1985. (3. jegyzetben i. m.) 5. 23 A déli palota 1990. évi feltárásából. Szőke Mátyás és Búzás Gergely kutatásai. 24 Gerevich László: Gótikus házak Budán. = Budapest Régiségei, 15. Budapest, 1950. 152. 25 Kieslinger, Alois: Die Steine von St. Stephan. Wien, 1949. 191. 26 Fabini, Hermann: Sibiul gotic. Bucurest, 1982. 77. 27 Kieslinger 1949. (25. jegyzetben i. m.) 191. 28 Bernward von Hildesheim und das Zeitalter der Ottonen. Ausstellungskatalog. Hrsg. Michael Brandt, Anne Eggebrecht, Hildesheim-Mainz am Rhein, 1993, II,: 462-464. No. VII-13. 29 Paschinger, Huber - Hoke, Ernst: Zur Problematik der Erhaltung und Erneuerung von Ziegeldächern. - Restauratorenblätter, 4, Wien, 1980, 25. 30 Bernward von Hildesheim und das Zeitalter der Ottonen 1993. (28. jegyzetben i. m.) 269-271. No. V-13. 31 Jaritz, Gerhard: Die Reiner Rechnungsbücher (1399-1477) als Quelle zur klösterlichen Sachkultur des Spätmittelalters. In: Die Funktion der schriftlichen Quelle in der Sachkulturforschung. Wien, 1976. 161. 32 Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk, Dercsényi Dezső. V. Pest megye műemlékei. Budapest, 1958, I.: 663. kép; II. : 643. kép 33 Bertalan Vilmosné: Budavári majolika padlótéglák. = Archaeologiai Értesítő, 79. 1952. 186-189.; Voit Pál - Holl Imre: Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye. = Budapest Régiségei, 17. Budapest, 73-138,; Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Katalog/Schallaburg. Hrsg. Gottfried Stangler et al. Wien, 1982. 296.: No. 208., 209.; Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. VII. Heves megye műemlékei. I. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Budapest, 1969. 71, kép. Axonometrikus rajzolatú, mázas csempepadlóra példa a soproni Szent Mihály-templom sekrestye emeletén látható: Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. II. Sopron és környéke műemlékei. I. Szerk. Dercsényi Dezső. 2. átdolg., bőv. kiad. Budapest, 1956. 365. kép 34 Dávid Ferenc és Lővei Pál kutatása. A téglák mérete: 25,5x25x3,5 cm, a rozetták mérete 9, illetve 6,5 cm, Hasonló 8 rozettával díszített tégla került elő a soproni középkori ferences (Kecske-) templomból, Fényképe: KÖH Fotótár, 32,587, neg. sz.; több ilyen téglát rajzolt le Szakái Ernő a soproni Új utca 16. számú ház 1952. évi kutatásának kéziratos naplójában, (KÖH Tervtár), 35 Sopron: litografált rajz. Rómer Flóris hagyatéka, K 173, (KÖH Gyűjteményi Osztály), A ruszti téglák méretei: 18,5x18,5, 18x17,5, 18x18,5 cm. A ruszti templom hatágú csillagos téglabélyegét tarthatta az osztrák Dehio-kötet Szentgyörgyi és Bazini címernek: Schmeller-Kitt, Adelheid: Burgenland. 2. Aufl. Wien, 1980. 260. Távolabbi rokonai említhetők a címeres tégláknak Alsó-Bajorországban, Straubíngban (Városi Múzeum) és környékén (Münster, Martinskirche): Die Kunstdenkmäler von Bayern. IV. Regierungsbezirk Niederbayern. VI. Stadt Straubing. Hrsg. von Felix Mader. München, 1921. 364-365. Fig. 319., illetve Bd. XII, Bezirksamt Straubing. Hrsg, von Karl Gröber. München, 1925. 104. Fig. 87. 36 H ampel József jegyzőkönyvei. VI. 1869. f. 63. - OSZK Kézirattár, Duod. Hung. 54/4. 37 Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Budapest, 1937, 112, 38 Bugár-Mészáros Károly: A monyorókeréki uradalom építőműhelye. Tudományos diákköri dolgozat. Kézirat. Budapesti Műszaki Egyetem. Budapest, 1975.; Seebach, Gerhard: Andreas Baumkircher als Bauherr. In: Andreas Baumkircher und seine Zeit. Eisenstadt, 1983, 219-220,, 240-246.; Vándor László: Későgótikus építőműhely Egerváron és környékén. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk. Fodor István, Selmeczi László. Budapest, 1985. 373-385.; Végh András: Lapidarium Hungaricum 4. Budapest I. Budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek. Budapest, 1998. 39 Bedy Vince: Győr várostörténete. Kézirat. Győr, Szemináriumi Könyvtár. 40 Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) X-XI. 41 Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Budapest, 1972. 63-64. 42 Győri kamarai számadások. Győri téglaszámadások 1-2. A karintiai Griffenben 1584-ben az akkor újjáépített téglaégetőben, a földbirtokos óhaja szerint: „darch phlaster, gewelb, mauer und hol zigl"-t kellett gyártani. Ld. Pagitz, Franz: Zur Geschichte de Kärtner Steinmetzen in der Spätgotik. Klagenfurt, 1963. 73. 43 Nyitrai Elek: Téglaiparra vonatkozó levéltári kutatások. Kézírat. Budapest, 1953/1954. 3. sz. jelentés, 2-3. (Magyar Építészeti Múzeum). 44 Uo, 3. 45 Győr, Magáncsaládok-hagyatékok, 8234. (1846. május 1.) 46 Győr, Magánokiratok, 3483, 47 Nyitrai 1953/1954. (43. jegyzetben i. m.) 5. sz. jelentés, I.; Csemegi József szerint a négyzet alakú téglák - valójában padlótéglák - lettek volna ezek: uo. 3. sz. jelentés, 3. 48 Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) XII. 49 Győri téglaszámadások 2.; Győr, Magánokiratok, 3483, 50 Liszt Ferenc utca 10,: 18. századi boltozat - Lővei Pál és Mentényi Klára kutatása. 51 Dávid Ferenc szíves közlése. 52 Nagy Lajos: Adatok a budai városháza építésének történetéhez. = Budapest Régiségei, 22, Budapest, 1971. 360. 53 Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) XII. 54 Győri téglaszámadások, az 1805. évnél. 55 Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) XII. 56 Győri téglaszámadások, az 1770. évnél. 57 H. Gyürky, Katalin: Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Budapest, 1981. 64., Abb, 78. Hasonló méretű, csupán 4 cm vastag padlótéglákat találtak a budai Hess András tér 4-ben, vö. Czagány István: A budapesti I. ker. XI. Ince pápa tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei. = Művészettörténeti Értesítő, 3. 1954. 283. 58 Holl Imre: A visegrádi palota kápolnájának padozata. = Archaeologiai Értesítő, 81. 1954. 194. 59 Wurth, Ernst: Ziegelwerke in Guntramsdorf 1618-1918. [h.n.j, [é.n.] 4. - a heiligenkreuz-i apátság guntramsdorfi téglaégetőjével kapcsolatos 1686. évi szerződés szerint a téglásmesternek kis padlótéglát is gyártania kellett, a megkülönböztetésnek csak úgy van értelme, ha nagy is létezett. 60 Győri téglaszámadások 2.; Győr, Magánokiratok, 3483. 61 Lővei 1983, (2, jegyzetben i. m.) XII. és 67.; a Kazinczy Ferenc u. 3-ban Dávid Ferenc vezette a falkutatást.