Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

téglára vonatkozott. Ez Győrben a 16. század második felétől, a téglabélyegek megjelenésétől igaz. Az 1715. évi bécsi törvény alapján ezek leginkább minőségjelként foghatók fel, illetve a katonai vagy városi téglaégetési privilégium érvényesítésének - az engedély nélküli égetés leplezésének - eszköze lehetett a bélyegző. A szokást átvették az uradalmi téglaégetők is - esetükben valójában csak „hatalmi, birtokosi propagandáról" lehetett szó -, míg a 19. században a téglagyárak piaci versenyében a bélyegek már ingyen reklámot is jelenthettek. A téglabélyegek a 19, századig, de a kézi gyártású üzemekben még a 20. században is domborúak, vagyis a fa téglaforma aljába vésett negatívot kitöltő anyag rajzolta ki azokat. A 19. században jelentek meg a forma aljára szögezett fémbélyegzők, amelyek az agyagba benyomódva adták ki a jelet. Ilyenre utalhat az a forrásadat 1852-ből, miszerint egy óbudai lakatos számlát adott hat tégladúc készítéséről, amelyben külön tételként tüntette fel: „mindegyik dúczhoz 2 betű 50 krajcár".

1

83 A legkorábbi magyarországi évszámos bélyegű téglák Győrből ismertek, A Püspökvárnak a források alapján már addig is az 1560-as évek végére keltezett falaiban általános „csatos" téglabélyeg mellett az egyik darabon 1568-as évszám is olvasható,

184 Ez a tégla hitelesítette azt az adatot, hogy a Bécsi kapu bontásakor a 19, században 1561 -es és 1571 -es évszámú darabok is előkerültek,

185 Egy szívvel jelölt soproni téglán 1583as évszám és „HS" monogram olvasható,

186 évszám nélküli, de hasonló motívummal jelölt darab ismert a hédervári kastélyból is.

187 A 16. század második felére keltezhető jelek (csat, szív, hold és csillag, kereszt, szigony, pont) közül több megtalálható a korabeli bécsi téglákon is,

188 ami nem is csoda, hiszen a győri várat erődítésekkel korszerű végvárrá kiépítő katonaság a Bécset védő ausztriai haderő kötelékébe tartozott. A várfalakban használt téglák méretei is (30-31x14,515,5x7-8 cm, ritkán ennél is nagyobb, 32,5x16,5x6,5 cm), 4:2:1 arányukkal az itáliai eredetű, hozzánk a császári építkezések útján eljutott erődítési téglaforma átvételét mutatja, Bélyeggel, évszámmal ellátott téglák a 17. század első felében már Erdélyben is feltűntek, A vajdahunyadi várban Bethlen Gábor építkezései idején, 1621 -ben felhasznált téglák között még csak egyedileg karcolt darabok találhatók évszámmal, díszes IHS Krisztus-monogrammal és egyéb, például alakos ábrázolással, Egy ujjal az agyagba rajzolt 1638-as évszámú tégla mellett azonban ezzel egykorú lehet az a domború „SB" (=Stephanus Bethlen) bélyegű darab, amely id, Bethlen István építkezésére utal,

189 Különleges sorozatot alkotnak a győri főkapitányok 17-18, századi bélyeges téglái: az 1606-tól hosszú időn át hivatalba lévő Hanns Breuner (Preuner) „HP", 10. kép. Rompaszky Konrádnak (+1927), a nyergesújfalui téglagyár gondnokának sírköve a nyergesújfalui temetődén (1990. évi felvétel) Maximillían Lichtenstein herceg (1638-1643) „FZL" (=Fürst zu Lichtenstein), Mansfeld Farkas (1633-1638) és Fülöp (1643-1658) grófok „GVM" és „GZM" (=Graf von Mansfeld és Graf zu Mansfeld) jelű - részben már évszámos - téglái, majd Gonzaga Lajos őrgróf (1658-1660) „DLMdG" (=Don Luígi Marchese de Gonzaga), Raimund Montecuccoli gróf (1660-1677 k.) „RGVM" (=Raimund Graf von Montecuccoli), Hermann badeni őrgróf (1682-1692) „HIHVB" (=H? I? Hermann von Baden) és „PHMVB" (=Prinz? Hermann Markgraf von Baden) monogrammos és évszámos, Lajos badeni őrgróf (1692-1699) „LMLVB" (=Landherr Markgraf Ludwig von Baden) és „L" (=Ludwig) jelű, évszám nélküli téglái a 17. században, gróf Heister (1707-1718) „SGVH" és „SGIVH" (=Siegbert General von Heister és Siegbert General Infanterie von Heister), gróf Althan (1718-tól) „GGCVA" (=Gundaker General Cavallerie von Althan) jelű, évszámos téglái a 18. század első felében (a legutolsó 1746-os évszámú).

190 Nem csak Magyarországon, de tudomásom szerint egész Európában egyedülálló az a téglabélyeg-sorozat, amely Győrből ismert. Ezek jelentős része évszámos.