Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

levéltár épülete: „Az Új Archívumunk már lassan lassan emelkedik, de oka az, hogy eleddig majd sehol Téglát nem kaphattunk, azért az épület húzódott".96 1776-ban arról írt Kiss Ferenc prefektus Esterházy Károly egri püspöknek, hogy a pápai misericordianusok épületénél „talán lesz [,.,] annyi [tégla], hogy meg ne álljon a munka", mert a Szerecsenyben lévő téglaégető „közel száz ezer [darabbal] el maradt" és Kúpról is keveset hozhattak.

97 Akadályozhatta például a téglagyártást az esős időjárás, így 1772-ben a pápai híddal kapcsolatban említik, hogy „itt sok az eső [,..] téglát a mint csinálni és égetni, úgy meszet hordani sem lehet", ugyanekkor a közeli teszérí templom építése is „nehezen megy, mert a rossz idő miatt nem lehet téglát égetni, csak 4 kőmíves e héten dolgozik, mivel 4000 téglánál több nem volt",

98 1862-ben Örömy József, a győri városi téglavető bérlője panaszkodott, hogy két hónap alatt 300000 tégláját tette tönkre az eső,

99 Amikor erre mód volt, helyi anyagból, a szállítási költséget megtakarítva, a közelben próbáltak téglát égetni, Alighanem gyakran így lehetett ez a középkorban is - az igénytelen falazótéglák esetében mindenképpen -, de erre vonatkozó magyarországi adatot nem ismerek; a közeli Bécsben mindenesetre már így volt,

100 Újkori példák azonban hazánkban is sorolhatók, így helyben készült téglából épült a ráckevei Savoyai-kastély

101 ; 1750ben a vasszécsényi kastély Festetics József által elrendelt átépítéséhez új uradalmi téglaégetőt nyitottak és szerződtettek hozzá téglásmestert

102

; mikor a máriabesnyői kapucinus kolostor kertjét 1764-ben kerítéssel övezték, a téglát részben a lebontott bagi templom szolgáltatta, a többit pedig a templom előtti és a kert mögötti domboldalban égették

108

; a hosszú éveken át épülő pesti Invalidus palotához Budán létesítettek három kemencéből álló téglaégetőt

104

; báró Haller Sámuel abasári uradalmi téglavetőjének termelése szolgáltatta az anyagot kastélyának építéséhez

105

; a felsőtárkányi templomhoz és a makiári parochiához, templomhoz a helyszíni próbaégetések eredményei nyomán állították fel a téglavetőket

106

; 1769-ben a Pápa melletti Teszérben tégla égetésére kértek engedélyt Esterházy Károlytól, hogy a közeli Fenyőfőn építendő pince boltozásához legyen anyag, a főpap válasza Igenlő volt, mivel a teszéri plébániaház építéséhez is hozzá kellett fogni

107

; helyben készültek a horpácsi Széchényi-kastély téglái is,

108 Ha a téglagyártásra az építkezéshez csak távolabb volt mód, meg kellett oldani a szállítást, Ennek legolcsóbb eszköze a hajó volt, Nyílván a Dunán úsztatták le a pálos rend pilismaróti uradalmából az építőanyagot Pestre; a pálos rend ottani építkezéseinek befejezését követően Maróton az égetések száma több mint a felére csökkent,

109 A nagy, 19, század végi építkezésekhez is igyekeztek a közelben gyártani az építőanyagot. 1887-ben az 6, kép, Krisztus-monogrammal jelölt tégla a kőszegi jezsuita (később bencés) rendházból (Mentényi Klára kutatásából) Ungarische Westbahn kért árajánlatot szén szállítására az ajkai szénbányát is üzemeltető, bécsi Kohlen Industrie Vereintől, mivel a következő években tervezett, szombathelyi kaszárnyaépítkezésekhez „az építési vállalkozó saját rezsiben Körmenden téglák esetleges gyártását latolgatja".

110 Az 1890-es években Győrben küszöbön állt a a katonai gyalogsági laktanya, a Duna rakpartja, az új városháza építése, és kilátásban volt az állami főreáliskola, a vasúti pályaudvar, a királyi tábla épületének emelése is; hosszú évekig folytak a vizsgálatok és a tárgyalások egy városi tulajdonú körkemence létesítéséről, illetve a magántulajdonú téglagyárak árajánlataival, beruházási terveivel kapcsolatban,

111 A tégla iránti igényt mutatja, hogy 1805-ben az akkori két győri téglaégetőben március és október között összesen 11 égetés során termeit mintegy 685000 különböző fajtájú tégla és cserép az égetést követő egy-két, legfeljebb három nap alatt elfogyott, csak az egész mennyiség 2 %-át sem kitevő kéménytéglából és kúpcserépből volt folyamatosan.

112 1754-1756 között ugyanitt még minden év végére maradt eladatlan menynyiség, vagyis a vásárlók folyamatosan hozzájuthattak a szükséges anyaghoz,

113 Az uradalmi téglaégetők és a magántulajdonúak, vagy bérlők kezén lévők is egy-egy idényre alkalmazták a téglásmestert és a munkásokat, Ez se ment mindig simán, A győri székesegyház újjáépítésekor, 1639-ben Draskovích György győri püspök több levélben is kérte a bécsi jezsuitákat, hogy küldjenek alkalmas téglás- és cserepesmestert, mert az odaígérkező a töröktől való félelem miatt lemondta a megbízást.

114 Örömy József, a győri városi téglavető haszonbérlője 1868-ban azt panaszolta, hogy tavasszal az égető területét elöntötte a víz, csak három pár téglavető munkást tudott alkalmaz -