Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez
3. kép, A győri Püspökvár tornyának 16. század második feléből való falszövete lefaragott állapotban (1980. évi felvétel) Ez minden bizonnyal az a 44,5x16,5-17x7-7,5 cm-es, hosszú forma, amely a Kazinczy Ferenc utca 3. klasszicista lakóházában került elő. 61 1776-ban a pápai Misericordianus templommal kapcsolatban Kiss Ferenc pápai prefektus azt írta gróf Esterházy Károly egri püspöknek, hogy „Pártázatnak vagyis Zimbsznek [vö. Gesims] való tégla nincs készen [...] Pártázatokon amiatt egy könnyen dolgozni nem lehet, Késő lesz, míg arra való Téglák el készülnek." Válaszában a püspök úgy tartotta, hogy „közönséges téglákbul is készülhet az Gsimbst, jo mind az Papai, mint szerecsenyi tégla". Ezután megtekintette az építkezést az építőmester, aki szerint a párkánynál „szögletekre szükséges a Nagy Tégla, a többi falban való Téglákbul is jó lesz [..,] Szegletekre csak 50 darabot mond szükségesnek lenni". Ezután a kolostor konyháján és a cselédszobán „el-készéttették közönséges téglábul a pártázatot, de valóban annak sokféle faragásával sok időt vesztegettek". A prefektus végül csináltatott „négy tégláknak négy formát, [...] hogy pártázatnak való nagy téglát csináljanak", 62 Különlegesebb igények kielégítésére készültek az idomtéglák: félköríves párkányok, kútkávák, keskeny mellvédek, átboltozások, oszlopok, díszesebb padlók kiképzésére számos formájuk alakult ki. A lánzséri (Landsee, Burgenland) várban például kb. 30 cm magas, trapéz alakú téglák találhatók (alapjaik 15, illetve 13 cm hosszúak), amelyek boltozatok, boltövek építésére szolgálhattak; a 19-20. század fordulóján a győri Rábasziget mellvédfalának tetejét nagyméretű (52x20x9-10 cm), egyik sarkán negyedkörben levágott téglákkal rakták ki 63 ; a győri Köztársaság tér 11. poroszsüveg-boltozatának a tartó vassínekhez kapcsolódó tégláit megfelelő horonnyal képezték ki, felső oldaluk Is rövidebb volt az alsónál, hogy a szomszédos téglasor ferde felfekvést nyerjen - 1891 -ben ez a téglafajta is boltozati téglaként szerepel a győri téglagyár irataiban. 64 A Győrben gyártott téglafajtáknak a forrásokból és az épületekből ismert sorozatához kapcsolódik az 1779-ben városi tulajdonban lévő két téglaégető leltárösszeírása, amely szerint a 11 téglavető faasztalon kívül a város tulajdonában 8 téglaforma („Modi" = Model), 2 boltozati tégla-, 1 kéménytégla-, 1 padlótégla-, 2 cserép- és 1 görbecserép-forma volt. 65 A győri téglavető 1846-ban felvett leltára (ekkor egy téglavető működött a városban) 10 téglavető asztalt, 27 falitégla-, 1 kéménytégla-, 1 pártázattégla-, 2 nagypadló-, 2 (rossz állapotú) kispadló-formát, 2 cserépvető asztalt, 6 egyenes cserépzsindely-, 1 görbe cserépzsindely-, 45 szegőzsindely-formát sorol fel. 66 Bár a gyakorlatban a falazótéglák méretarányai még az egyazon korból származóké is - változók, legalább elvben megpróbálhatták a szabályos téglatestek kialakítását: 1762-ben az Esterházy Károly püspök szerecsenyi téglaégetőjének építése előtti próbaégetés során három hüvelyk (zoll) vastag, 12 hüvelyk hosszú és 6 hüvelyk széles, vagyis 4:2:1 arányú téglákat égettek. 6 ^ Ezt a méretet írták elő 1768-ban az Esterházy Miklós söjtöri uradalmában a fértődi kastély építkezéséhez, megjegyezve, hogy Kapuvár és Sopronkeresztúr égetőiben ettől kisebb téglákat gyártanak. 68 Tőlünk nyugatabbra a nagyság és minőség szabályozása jóval korábbi időkre nyúlik vissza. A nürnbergi Frauentor belső előcsarnokának falán kőbe vésték, hogy milyen nagyságban kell a téglát égetni, és a tanács minta modellek és formák segítségével ellenőrizte a téglaégetők munkáját, 69 A salzburgi kőművesek és ácsok 1485-ös szabályzata kimondta, hogy ha a téglát kisebbre készítik, vagy nem dolgozzák és égetik ki úgy, ahogy korábban megszokott volt, a szokásos árnál olcsóbban kell adni™ I, Lipót császár 1686-ban törvényt bocsátott ki a Bécs környéki téglagyártásra vonatkozóan, az árdrágítás és a rossz minőség ellen: meghatározták a falazó-, boltozati-, padlótéglák és a cserepek három méretét, a használt formákat a városi tanács alkamarai hivatalánál (Unter-Cammer-Ambt) engedélyeztetni kellett az ott található hitelesített modellek („Zimmentirte Model") alapján, és a környékbeli agyaglelőhelyek minősége alapján három árosztályba sorolták a különböző égetők termékeit, 71 A falazótéglák méretét 2 1/2x5 1/4x11 1/2 Zoliban (26,2 mm-es hüvelykkel) adták meg, 72 Ez a 66x138x301 mm-es nagyság az erődfalakhoz valójában kicsi volt, ezért a 18, század elején 3x6x12 zollos (79x157x314 mm) itáliai méretre is rá- (illetve vissza-) tértek, 73 Az 1715. évi téglapátens a 2 2/3 x 5 1 /4 x 11 zollos méretet (70x138x288 mm - közelítőleg 1:2:4 arány) írta elő, 74 mivel az 1686-os formátum a polgári építkezésekhez túl nagynak bizonyult. 75
