Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

21-25. Az idézett levélhez Albel kőműves leánya mellékleteként csatolta azt a Batthyány II. Lajos által aláírt augusztus 5-én kelt utalványt, melyben utasítja „Herr Bau Director Chevre"-t az Albelnek járó bér kifizetéséről. Samuel Leithner kőművesmester és Mathias Eschenauer ács a kastély átalakításának elszámolásaiban jelennek meg 1781 tavaszán: MOL Batthyány-levéltár, P. 1322., 124. cs., f. 8., 13., 14. Frantz Klein gátépítőmester: Batthyány-levéltár, P. 1317., 32. es. Joseph Kintzel ácsmester: uo, 45 A kastélyparkot építőket vezető Stauber János, Johann Rieger és Budai Pál személyére Koppány 1979, (19. jegyzetben í. m.) 376-380. és Koppány 1986. (19. jegyzetben i. m.) 86. és a 163-165. jegyz. 46 A körmendi kastélykert angolkertté történt átépítésére Koppány 1979. (22. jegyzetben i. m.) és Buttlar/Galavics 1999. (42. jegyzetben i. m.) 47 Batthyány-levéltár, P. 1322., 58. cs., f, 29-34. 48 Uo. 124. cs, F, 447-től a 128. cs. végéig. A róla szóló és vele kapcsolatos iratokban nevének kezdőbetűje hol V, hol W betűvel olvasható, abban következetesség nem található. Vörös viasz pecsétje a „Correspondenz mit dem fürstl. Baumeister Vojta zu Körmend, 1808-1806" című, 130 oldalas köteg lapjain jelenik meg először: Batthyány-levéltár, P. 1322., 125, cs., f. 30-160. A Morvaországból származó Vojta személyére és családjára vonatkozóan bőséges irodalom áll a kutatás részére. A legfontosabbak Károly János: Fejér vármegye története. V. köt, Székesfehérvár, 1904. 91-93,; Lyka Károly: Adatok építészetünktörténetéhez. Egy magyar építész-család. = Magyar Művészet, 9. 1933,, 57-58.; Éber László - Gombosi György: Művészeti lexikon. II. Budapest 1935., 600. Művészeti lexikon, Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. IV. Budapest, 1968, 711712. 49 A rohonci kastély átépítésére a 47. jegyzetben jelzett forrás vonatkozik, 1795-ben felvetett tervére Batthyány-levéltár, P. 1322., 124. cs., f. 347. A siklósi vár ma is látható, késő barokk átépítésére vonatkozó jelentések az 1799. évi „Bauamtbericht"jében olvashatók: uo. 399-400. és 454-463. A sellyei építkezésekre uo, f. 399-400. Az enyingi kastélyra uo. 125. cs., f. 23-24., 26-29. A többi építkezésre a 48. jegyzetben idézett „Corrispondenz" tartalmaz adatokat. A városépítési feladatokra, az azon belül felsorolt egyes településekre: Fejérmegye művészeti emlékei. Szerk. Entz Géza Antal, Sisa József. Székesfehérvár, 1998. 67-68., 92. 50 A baranyai uradalmak közül a siklósit az üszögivei együtt még a hercegi rangra emelt Batthyány Károly táPornok alapította hitbizománnyá 1760 után, azonban az ő 1772-ben történt halála után Siklós ismét a főág birtokába került. Károly herceg örököseként Batthyány Teodor Mosgó, Somodor és Üszög, 1799 után pedig ehhez még Bicske uradalmát birtokolta. Minderre Zimányi 1962. (2. jegyzetben í. m.) 6. 51 A téglagyárakra 1800 és 1803 között: Batthyány-levéltár, P. 1322., 125. cs,, f. 227-261., a belső majorban levő raktárra uo. f. 331. A faanyagra és annak feldolgozására: uo. f. 209-210. Az ugyanakkor folyt körmendi építkezésekre uo. 236-248. A kastélyon folyó munkákra 1802 és 1807 között: uo. f. 315-409., az asztalosmunkákra uo. 126. cs,, f. 47., az elszámolás: uo. f. 208-225. Melchior Hefele esetleges közreműködésére: Zádor Anna - Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943. 161., 174. 52 1812-ből maradt fenn Franz Vojta aláírásával két kiadási jegyzék a majorátus építkezéseiről: Batthyány-levéltár, P. 1322., 126, cs., f, 515-516, és 535-541, 53 A körmendi kastélypark 19. századi átformálására Koppány 1979. 384-390. Az 1812. évi kiadási jegyzékek: Batthyány-levéltár, P. 1322., 126. cs. f. 515-516. és 535-541. 54 Samuel Leithner személyére a 41. jegyzetben található forrás. A felsorolt többire: Batthyány-levéltár, P, 1322., 125. cs., f. 248-tól a 126, cs., f. 247-ig, A vargák céhének idézett irata: uo. 168. cs., f. 1 76/a. 55 A körmendi tűzvészekre Kozocsa Sándor: A Ludas Matyi-kiadások története, = Magyar Könyvszemle, 42. 1938. 128. és Kondicsné Kovács Éva: Körmend 1800-1918-ig. In: Körmend története. Szerk. Szabó László. Körmend, 1994. 200. 56 Harangozó János szerepére a Rába szabályozásában Varga J. János: A körmendi uradalom és a 19. századi Rába-szabályozás. = Vasi Honismereti Közlemények, 1992, 1, A legelső, általa aláírt Bauamtbericht 1822. szeptember 24-óről maradt fenn: Batthyány-levéltár, P. 1322., 128. cs. dátum szerinti irata. Andreas Wartha Bauinspektor legkorábbi aláírása az 1828. év Bauseries című éves előterjesztésén olvasható: uo. 129, cs, 57 A körmendi eseményekre és Harangozó mérnök pesti utazására ld. az előző két jegyzetben idézetteket. 58 Batthyány Fülöp herceg reformkori szerepléséről Kondicsné 1994. (55. jegyzetben i. m.) 204-205., és a 235-236, oldalakon felsorolt, 41-47, jegyzet irodalma. 59 A tervrajz: MOL T. 4., no. 240., építésére Zádor - Rados 1943. (51. jegyzetben i. m.) 129., 180., 187. Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. II. Budapest, 1966. 658., valamint Batthyány-levéltár, P. 1322. Mérnöki iratok, 119. cs, f, 406, 60 Sisa József: Alois Pichl (1782-1856) építész Magyarországon. Budapest, 1989. 34-36. (Művészettörténeti Füzetek, 19.) és Fejérmegye művészeti emlékei. (49. jegyzetben i. m.) 69. 61 A Mária-szoborra Koppány 1986. (19. jegyzetben i. m.) 77. A soproni Holler György körmendi szereplésére uo. 78. 62 A mesterekre: Batthyány-levéltár, P. 1322., 128. cs. iratai 1821-től. Hegedűs direktor első magyar nyelvű elszámolása uo. 126. cs., f, 373-374. Az 1834. évi előköltségvetés: uo. P. 1323., 29. cs. foliázatlan. Batthyány Fülöp herceg 1838. évi utasítása: uo. P. 1322., 131. cs., f, 3-4. 63 A nyugati őrház átépítése: Batthyány-levéltár, P. 1322,, 131. cs. 1838-1841., foliázatlan iratai, amelyek szinte kizárólag mérnöki munkákról szólnak, utak, földek, vízelvezetés, malomárkok ásása és karPantartása. 64 A számvevői kancellária áthelyezése: Batthyány-levéltár, P, 1322., 131. cs., a lovarda átépítése uo. 133, cs, foliázatlan,, a kávéház említése: uo. 131. cs., az 1839. évi előköltségvetéshez utólag írt bejegyzés. A Johann Finsterle által készített új kapu az 1841. évi előköltségvetésben szerepel uo. 65 Grábner Márton mérnök a Batthyány Fülöp herceg által 1852. január 9-én jóváhagyott előző évi elszámolásban szerepel: Batthyány-levéltár, P. 1322, 133. cs., Műszer Károly mérnök neve uo. 134. cs., 1861-62. évi íratok. Leithner Endre építész: uo. 1860-1870 közötti iratokban, Schuller Mihály uo. 66 Batthyány-levéltár, P. 1322., 134. cs., 1860-1863. A körmendi céhek megszűntére és az 1872. évi első ipartörvény ottani hatására Kondicsné 1994. (55. jegyzetben i. m.) 221-222. 67 Batthyány-levéltár, P. 1322., 135. cs, 1883, Az 1. és 13. kép közlésének engedélyezéséért Dr. Nagy Zoltán körmendi múzeumigazgatónak tartozom köszönettel.