Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

A 19. század utolsó negyedében történt középítkezéseken úgy tűnik, a továbbiakban már nem vett részt az uradalom, Az egyetlen, a Batthyány-levéltár irataiban szereplő nagy építkezés a kastély 1883 utáni eklektikus átépítése, amelyet a Fülöp herceg 1870-ben történt, fiúörökös nélküli halála után a hercegi címet öröklő másod unokatestvér, Batthyány Gusztáv fia Ödön (1826-1914) készíttetett. 1883-ban épült fel a park északkeleti sarkában jelenleg is meglevő, romantikus Försterhaus, annak a Erdészeti Hivatalnak a székhelyéül, amely ezekben az években a kastély építkezésének szervezője és összefogó irányítója lett. Az épület tervein és költségvetésén a bécsi Josef Tischler Baumeister aláírása olvasható, a kastély átépítésének tervezőjét azonban nem említik a fennmaradt iratok.

67 Az 1730-tól nyomon követhető körmendi uradalmi Bauamt, 1838 után Építési Hivatal megszűnéséről a földesúri családi levéltárban éppen úgy nem maradt hivatalos irat, mint ahogyan megalakulásáról sem. Létrehozását a kastély, azt követően pedig az uradalom gazdálkodásának igénye tette szükségessé, megszűnését pedig a 19. század középső évtizedeinek gazdasági alakulása. Ezután szerepét először az uradalmi Mérnöki Hivatal, 1880 után az Erdészeti Hivatal vette át, miközben az állandó jelleggel alkalmazott uradalmi mesterek helyébe a korábbi céhes mesterekből alakult szabad vállalkozók léptek. Koppány Tibor 14. kép. Iskolaépület terve, Körmend. Leithner Endre, 1860. MOLT. 4. No. 270. JEGYZETEK A jegyzetekben idézett levéltári források rövidítése: Batthyány-levéltár P. 1313. P. 1314. P. 1317. P. 1322. 37. cs. 63. cs. 119. cs. 122-135. cs. P. 1323. P. 1334. P. 1335. Budapest, Magyar Országos Levéltár. A herceg Batthyány-család körmendi levéltára Törzslevéltár, Senioratus és a Rohonci levéltár A Batthyány - család missilisei I. Lajos nádor iratai A Batthyány-család körmendi központi igazgatósága Instrukciók A földesúri família iratai Mérnöki iratok Építési iratok A körmendi tiszttartóság iratai A Batthyány birtokok vegyes számadásai A Batthyány házakra vonatkozó iratok 1 A korábbi közlemények között a legfontosabbak T, K. [Tagányi Károly]: A budai kam. jószágkormányzóság hivatalai 1686-1698-ig. = Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 4. 1897, 411-419,; később Kapossy János: A Magyar Udvari Kamara építészei a XVIII. században. Budapest, 1924, és Kapossy János: A Magyar Királyi Kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. = Századok, 57/58. 1923/1924. 585-613.: Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata (1788-1867). = Levéltári Közlemények, 20/22. 1942/1945. 345-375. és legutóbb Tóthné Polonyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei. = Levéltári Közlemények, 35. 1964. 207-230.; valamint Kelényi György: Az Építészeti Igazgatóság és a „hivatalos" építészet Magyarországon a XVIII. század végén. In: Művészet és felvilágosodás, Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig. Budapest, 1979. 123-159. A magánföldesúri és az egyházmegyei szervezetekre vonatkozó legfontosabb irodalomba tartozik Mojzer Miklós: Architecture Civilis. = Művészettörténeti Értesítő, 6, 1957. 103-118.; Voit Pál: Tervek, mesterek és a mű. Művészettörténeti Értesítő, 9. 1960, 265-279. és a Voit Pál által írt fejezet „Püspöki építési iroda" címmel a Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. VII. Heves megye műemlékei I. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Budapest, 1969. 229-237.; Voit Pál: A barokk Magyarországon. Budapest 1970. 61-65. „A barokk munkaszervezete" című fejezete; Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18. századi Magyarországon (Az uradalmak építészete). Budapest, 1983. (Művészettörténeti füzetek, 15.) A hercegi címet Batthyány Károly tábornagy (1698-1772), I. Lajos nádor (1696-1765) öccse kapta és halála után III. Ádám, Lajos legidősebb fia (1722-1 787) nyerte el, ld. Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. I. Budapest, 1967. 143-146.