Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

lett álló Nepomuki Szent János-szobra fölé emelték a ma Is álló, dór oszlopos gloriettet. Holier működése 1828 és 1848 között mutatható ki a Hivatal irataiban, a kastélytól a közeli Nádallja kocsmájáig történt építkezéseken.

61 (11. kép) Az uradalmi mesterek között az első helyet változatlanul Andreas Leithner kőművesmester és Joseph Schuller ácsmester foglalta el, azonban az 1830-as évektől már Leithner András és Schuller József néven, miként Petrovits István és Hack József asztalosok, Schinder János üveges, Rődl Sándor festő és mázoló, Windacher Ferenc lakatos, Línhardt András tetőfedő, akik árajánlataikat és számláikat már magyarul állították ki. Az első magyar nyelvű elszámolás 1811 -bői származik, ez Hegedűs György hitbizományi direktor kimutatása az az évi mogyorósdi és szőcei építkezésekről. Az Ingenieur Johann Harangozó által aláírt jelentések 1825 körül kezdődnek magyarul, ettől kezdve szerepel aláírójuk Harangozó János mérnökként, (12. kép) A Bauamt munkáinak évente összeállított előköltségvetéseit 1834től készítették magyar nyelven. Batthyány Fülöp herceg végül 1838 év elején Bécsben adta ki azt az utasítást, amelyben tíz pontban összefoglalva tette kötelezővé Sényi Gábor hitbizományi direktor számára a majorátus adminisztrációjának magyar nyelvű vezetését.

62 A földesúri utasítás értelmében az addigi „Bauseries" cím helyett „Építendőségek Sorozata" címmel kellett összeállítani a következő évre szóló munka- és pénzügyi tervet, részletes indoklással, tervrajzokkal és költségvetésekkel, A felsorolt tíz pont közül az elsőben szerepelnek a központi fenntartás és tatarozás költségei, a másodikban az uradalmak tisztségviselőinek lakó- és munkahelyeiként szolgáló épületek, a harmadikban a földesúri kötelezettséggel járó olyan építkezések, mint a kegyúriak, a városrendezésiek, s a negyedikben a földesúri tulajdonban levő, de bérbe adott épületek, köztük a malmok, vendéglők és kocsmák, a sör- és pálinkafőzők, mészárszékek, üzletek, valamint a vízépítési munkák: a gátak, töltések, zsilipek, hidak építése és karbantartása. Az ötödik pontban kellett előterjeszteni a majorságok, az ottani tiszti és cselédlakások épületeinek munkáit, a hatodikban az uradalmi juhászainál szükséges munkákat, a juhászlakások, aklok, etetők, úsztatok építését, a hetedikben a borpincészet épületeit a kádár és a pincemester lakásától az uradalmi pincékig szükséges munkát, a nyolcadikban az erdészetét, benne a központ erdőmesterétől az erdőkerülők és a vadászok házait, a fatelepeket és feldolgozókat, Az előírás szerint a kilencedikben szerepeltek a Körmendtől távolabbi kis uradalmak építkezései, s végül az utolsóban a nagyobb költséget igénylő új építkezések, uradalmanként felsorolva, A továbbiakban az így készült éves előterjesztéseket az uradalmi mesterek bevonásával Harangozó János állította össze és írta alá. A körmendi uradalmi direktor ezt terjesztette fel Bécsbe a herceghez, aki jóváhagyás előtt szükség szerint a bécsi jószágkormányzóságot küldte ki ellenőrzésre, Az utasítás végén tett megjegyzés szerint a váratlanul felmerülő munkákra a körmendi direktor is adhatott engedélyt,