Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

10. kép. A körmendi főtéren álló uradalmi tiszti lakóház terve, „Koch architecte 1828" aláírással MOL T. 4. No, 240. reformkor szellemiségével jelentkező új felfogást hirdette, Batthyány Fülöp herceg a reformmozgalomnak a hí11. kép. A soproni Georg Höller kőfaragómester tervrajza a körmendi, barokk Nepomuki Szent János-szobor felett álló glorietthez, 1836. MOLT. 4. No. 269. ve volt. Széchenyi István barátjaként nemzeti és emberbaráti célok érdekében bőkezű támogató, a Magyar Tudományos Akadémia első igazgatója, uradalmaiban kórházak, gyógyszertárak alapítója, templom építtető, nem utolsó sorban pedig uradalmainak és az azokon folyó mezőgazdasági termelésnek modernizálója. 1830-ban országos viszonylatban az egyik első volt, aki a birtokain folyó adminisztráció terén elrendelte a magyar nyelv használatát. 1831-ben azok számára német-magyar nyelvű „Gazdasági szótár"-t adott ki.

58 A század első felében megújuló uradalmi központban, amely 1832-től járási székhely is volt, átépült a plébániatemplom és a plébánia épülete. A 18-19. század fordulójának évtizedeiben készült két protestáns templom, a postaállomás, új tíz ágyas kórház, sóraktár és sóhivatal, vendégfogadók, valamint 1828 és 1835 között a főtér északi oldalát elfoglaló „piarczi nagy tiszti épület". Főhomlokzatának megmaradt tervén „Koch Architecte" aláírás olvasható, Az egyemeletes és huszonöt nyílástengelyes, nagyméretű épület a hitbizományi központ vezető tisztviselői számára épült, földszintjén üzletekkel, emeletén lakásokkal. A nagyszabású, jó arányú klasszicista ház tervezője aláírása alapján valószínűleg a bécsi Heinrich Koch, a Károlyi-család későbbi házi építésze, a fehérvárcsurgói és fóti kastély, valamint a pesti Károlyi-palota tervezője.

59 (10. kép) A még mindig „Bauinspektor"-nak nevezett vezetővel az élén működő körmendi Hivatal számára nemcsak a központban épülő nagyobb épületeket tervezte külső megbízott. 1838 és 1841 között az enyingi kastéllyal szemben megépített új plébániatemplom tervét a szintén bécsi Alois Pichl-lel terveztette Batthyány Fülöp herceg.

60 Feltételezhető, hogy ezeken kívül további építkezések is fűzhetők az uradalmi Építési Hivatalon kívüli személyekhez. A jelentősebb és igényesebb műveken nagyobbrészt külső mesterek dolgoztak, A körmendi főtér közepén a 18, század eleje óta állott Mária-oszlop helyére Fülöp herceg 1822-ben faragtatta a jelenlegi szobrot, ismeretlen mesterrel. 1836-1837-ben a soproni Holier György kőfaragó mesterrel a Rába hídja mel-