Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században
tok találhatók, majdnem mindenütt a kastélyokra, valamint az uradalmi lakó- és gazdasági épületekre, Ebben az időben jelentkezik először a Hivatal munkájában a városrendezés feladata Körmenden, Enyingen és a Batthyány Lajos herceg által telepített, róla elnevezett Lajoskomáromban, Mind a három településen utcákat egyenesítettek ki és szélesítettek, Lajoskomáromban szabályos alaprajzú új falut építettek, 40 A Franz Vojta által vezetett körmendi uradalmi Építési Hivatal működése ezek az adatok szerint a 19. század elején is túllépett a Körmend központú hitbizomány birtokain, az 1790-es évektől kiterjedt a Baranya megyei uradalmakra is. A jól megszervezett és évtizedek óta működő körmendi Bauamt az ott folyó, nagyobb rész Batthyány Tódor által végeztetett nagy építkezések bonyolítását folytatta, Az 1820-as évektől azok ellátására azonban ott önálló, új építési hivatalt szerveztek. 50 A Hivatal egyéb alkalmazottainak neve változatlanul nem szerepel a fennmaradt uradalmi építési iratokban. Közreműködésükkel létezett és működött azonban a körmend-újvárosi és a fiatalosi téglagyár, amely a század első három évében százezres nagyságrendben ontotta a téglát és a tetőcserepet. A gyártott építőanyag tárolására épített, a belső major területén létesített raktárt 1806-ban említik. Változatlanul működnie kellett tehát megfelelő személyzettel annak az építési anyaggondnokságnak, amely a tégla- és a cserépgyártástól kezdve a raktározásig, illetve a központi raktárból kiadott anyagok felhasználásáig és értékesítéséig azok elszámolását végezte, A szükséges faanyagot ugyanakkor a stájerországi Vierth uradalmi erdőiből szállították, ahogyan az Győry József uradalmi mérnök kimutatásaiból megtudható, Ebből az anyagból épült 1803-ban az új gyógyszertár és épült át ugyanabban az évben a Korona vendégfogadó, a postaállomás istállója, a prefektus és több uradalmi iparos lakóháza. Az új évszázad elejének nagyszabású építkezése azonban a kastély klasszicizáló átépítése volt. Tervezője és kezdésének pontos időpontja nem ismert, de elképzelhető, hogy az már a 18. század utolsó éveiben megindult. 1803-ban már folyt. 1805-ben a homlokzatok építésén dolgoztak a kőművesek, 1809-ben a berendezésen az asztalosok, s végül 1810-ben készült el a teljes építkezés kiadásait felsoroló jegyzék. Az építkezésekre vonatkozó adminisztrációt az iratokban sokszor, név nélkül említett építési írnok, Bauschreiber vezette, 8. kép. Enying, kastély. Klasszicizáló stílusú átépítési terv a 18-19. század fordulójáról. MOL Batthyány-levéltár, P. 1322., 121. cs. No. 9.