Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

7. kép. Enying, kastély. 18. század végi késő barokk átépítési terve, ismeretlen szerzőtől. MOL Batthyány-levéltár, P, 1322., 121, cs. No. 8. ban klasszicizáló késő barokk átépítés-sorozat az ifjabb Lajos herceg 1806-ban bekövetkezett halálával azonban nem fejeződött be, Fülöp nevű fia ezt követően már klasszicista stílusban folytatta. Vojta vezető szerepet viselt mindebben, A hitbizomány építési iratai csak az ő nevét említik, rajta kívül sem tervezőként, sem megvalósítóként más nem szerepel, Ennek nyomán feltételezhető, hogy az ebben az időben folyt építkezéseknek ő volt a tervezője, bár nem zárható ki esetleg mások szereplése sem, Neve nemcsak a körmendi központ alá tartozó uradalmakban, hanem a fennmaradt források szerint azokon a dél-dunántúli, főként Baranya megyei birtokok építkezésein is szerepel, amelyeket 1745-ben Batthyány Lajos nádor nem sorolt be a körmendi hitbizományba, hanem legkisebb, Tivadar vagy Tódor nevű fia (1729-1823) örökölt. A körmendi építési iratokban a rohonci kastély új tetőszerkezetét és átépítését 1798 és 1800 között említik, amelynek terve azonban már 1795-ben felmerült. 1796-tól szerepel azokban a sellyei kastély, az ahhoz tartozó geometra-ház, az ottani vadászház, a hajdúház, a „Sveitzeria" és a vendéglő. 1798-tól olvasható Vojta jelentéseiben a korszak legnagyobb Batthyány építkezésének minősíthető siklósi vár és 1800-ban az enyingi kastély és az ottani uradalmi épületek átépítése. Rajtuk kívül a fentebb említett, 1801 és 1806 közötti jelentéskötegben Bolyra, Enyingre (7-8. kép), Intára, Kanizsára, Ludbregre és Németújvárra vonatkozó építési ada-