Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

utódja, „Samuel Leithner Herrschaftlicher Maurer Meister in Körmend". Személyük mellett az építkezéseken alkalmazott uradalmi és szerződtetett mesterek sokaságát említik az építési igazgatóság iratai, Az 1770-1780as években Mathias liner körmendi, Johann Georg Mayr vagy Mayer németújvári és Johann Strauner kanizsai kőművesek, Nájhercz József téglavetőmester, Mathias Eschenauer körmendi, Jakob Tonczensberger kanizsai és Augustin Simon szombathelyi ácsmesterek, Fontner György körmendi lakatos, Joseph Weindorffer ugyanoda való és Mantl Ferenc rohonci asztalos, valamint a kanizsai Joseph Schindler üveges, Urban Ferentz és László Imre kályhás és egy Friegel nevű szombathelyi kályhásmester szerepel a Bauamt számadásaiban. 1766-1767-ből több kiadási jegyzék és elszámolás aláírója Frantz Klein gátépítőmester, aki a Rába és a vele párhuzamosan folyó Csörnöc patak szabályozását és gátjainak építését, valamint a kettő közötti mocsarak lecsapolását vezette. A kastély főépületének tetejét Joseph Kintzel ácsmester újította meg. Az építési iratokban szereplő Samuel Leithner kőműves és mellette Mathias Eschenauer ácsmester volt a Chevreux Baudirektor által láttamozott tervrajzok és költségvetések készítője.

44 A felsorolt mesterek uradalmi alkalmazottakként és körmendi lakosként a helybeli építőipari céh tagjai voltak. Az egyetlen idegen nevű mester Johann Battist Vanini, akinek 1783 tavaszán bútorok javításáért fizetett az uradalom. Az addig barokk rendszerű és főként vadaskertként használt kastélypark átalakítását az ismeretlen beosztású Stauber János vezetésével Johann Rieger főkertész és Budai Pál kertész végezte az uradalmi jobbágyság robotmunkájával. Az angol jellegű tájképi parkká alakított kertbe többnyire fából készültek az ott emelt épületek. A „Temple de Societé"-nek nevezett épületet Antoni Berger asztalos és Johann Carl Riemann burkolómester készítette 1781-ben.

45 A maga korában szabadkőművesként ismert Batthyány II, Lajos herceg a felvilágosodás szellemének megfelelően emeltette a kert új építményeit, a Természet, a Társadalom és a Szükségszerűség, valamint Flora Istennő és Pán templomát, a Nimfák fürdőjét a Nimfa oltárral, amelyeket többek között a Csend allé és a Filozófusok sétánya elnevezésű utak kötöttek össze, A kertet szobrok is díszítették, A ma is meglevő Vertumnus és Pomona mellett Ámor és Psyché, Zephyr és Flóra, valamint Jupiter, Neptunus, Mercur és egy Gaia szobor állt Körmenden. A Vertumnus és Pomona szobor talapzatán olvasható görög betűs felirat alapján feltételezhetően valamennyi a bécsi akadémiai szobrász, Johann Martin Fischer műve. Ismeretlen művésztől származott a svájci német költő, a már életében európai hírű Salomon Gessner emlék, amelynek jelenleg is létező kőtömbjén - azóta már eltűnt -, feliratos bronz dombormű volt. Az utóbbiak azt bizonyítják, hogy a jól szervezett és kiépült uradalmi építőszervezet kiemelt feladatai megvalósításához továbbra sem nélkülözhette a többnyire Bécsből hívott művészeket.

46 A körmendi Bauamt irataiban „Adrian Chevreux Capitan Ingenieur, Architecte" 1798-ban szerepel utoljára. Mellette ugyanakkor már ott olvasható a későbbi utód, Franz Vojta neve, akkor még csak „aedílis"-ként.

47 A körmendi plébánia megmaradt 18. századi halotti anyakönyveiben nem sikerült Chevreux nevét megtalálni, ezért feltételezhető, hogy elődjéhez hasonlóan nyugdíjba vonult. Személyével zárult le a Batthyány hitbizomány barokk építkezéseinek kora. A HIVATAL 1798 És 1840 KÖZÖTT Az 1798-ban aedilis-ként említett Franciscus Vojta a következő esztendőben Franz Wojta Baumeisterként írta alá a rohonci kastély új tetőszerkezetének építéséről szóló előterjesztést. Ekkor küldték Rohoncra Batthyány József prímás kérésére, hivatalos bizottság tagjaként, hogy mint herceg Batthyány Lajos „építtető Udvari Mestere" szemlélje meg a kastély tetőzetét. Ettől kezdve az 1825 karácsonyán általa aláírt jelentés, a Bauamt berícht aláírásáig ő volt a Bauamt vezetője. Vojta építész családból származott, családi hagyománya szerint apja a birodalmi kancellár, Kaunitz herceg mestere volt a csehországi Austerlitzben (Slavkov), Unokatestvérével, az évtizedeken át Szombathelyen működő Vojta Donáttal vándorolhatott Magyarországra, feltételezhetően a Szily János püspök által Melchior Heteiével terveztetett szombathelyi építkezésekre. Azzal az építési szakember gárdával érkezett, amely ott Anreith János György vezetésével dolgozott. A hivatal minden esetben német építési nyelvű irataiban Vojta címe és azzal együtt beosztásának elnevezése a továbbiakban nem szerepel, a vele kapcsolatos levelezésben, jelentéseiben és egyéb, fennmaradt irataiban mindig Baumeisterként említik. Az uradalom és vele együtt a hitbizomány vezetői között változatlanul előkelő helyet töltött be, egy 1801 -bői fennmaradt bérjegyzéken csak a Direktor címet viselő hitbizományi prefektus és az alája tartozó két másik vezető előzi meg évi 400 forintos fizetését. Ennek megfelelően látható az általa aláírt iratokon vörös viaszba nyomott, FW feliratú pecsétje.

48 Működésének első évtizedeit az a nagyszabású építési program megvalósítása töltötte ki, amelyet a már említett Batthyány II. Lajos herceg indított meg a 18. század végén a körmendi kastély és kastélypark, majd azt követően a kastély és a hercegi család további lakóhelyeinek, illetve uradalmi épületeinek átépítésével. Ez a szellemében a felvilágosodás hatását tükröző, formájá-