Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

1779 között felépített szombathelyi megyeháza tervezője is, amelyhez 1774-ben részletes költségvetést készített. Végül 1775-től ő vezette a körmendi kastélypark angol kertté történt, nagyszabású átalakítását is. 1785-ben kelt az a két kimutatás, amely a Batthyány hitbizomány kegyúri feladatairól nyújt felvilágosítást. Azokban nagy összeggel szerepel a körmendi plébánia már említett építése, valamint a homokkomáromi ferences rendház, mellettük mindkét helyen a templom rendbetétele, a gérci, a haraszti, a nádasdi és a zalaszentgyörgyi templom, ugyanott, valamint Szepetneken és Szilben a plébánia, több templomban az oltárkép és a harangok készíttetése.

42 Az építési iratok és a családi levéltár más kötegeiben található összeírások, kimutatások, jelentések az uradalmi épületek változatos és nem kis mennyiségéről adnak felvilágosítást magában a hitbizományi központban és az ahhoz tartozó további uradalmakban egyaránt. Ugyanakkor arról is nyújtanak tájékoztatást, hogy a nagybirtok építési szervezetén keresztül nemcsak saját földesúri és gazdasági épületeinek emelésével és fenntartásával foglalkozott, hanem ellátta kegyúri feladatait, sőt szükség esetében a területén kívüli építkezésekhez is nyújthatott segítséget. Nem kis feladat hárult az uradalmi építési hivatalra Körmenden sem, a folyton ismétlődő tűzvészek utáni újjáépítések esetében. A falvak és a mezővárosok nagyobbrészt fából készült épületei, különösképpen pedig a fából készített kémények újból és újból kisebb - nagyobb tűzvészek okozói lettek. A rendkívül sokrétű építési feladatnak megfelelően a Batthyány hitbizomány körmendi vezetőségének tagjai között Adrian Chevreux - leveleinek és iratainak aláírójaként Capitan Ingenieur Baudirektor vagy Director des Bâtiments - előkelő helyet foglalt el. Az uradalmat vezető gazdasági direktor és a főlevéltáros után a tisztségviselők névsorában a harmadik volt. A hitbizomány vezetőinek bérjegyzékében ugyan sajnálatos módon nem szerepel, azonban az uradalmi direktor évi 400 forintos készpénz és ahhoz járuló 530 forintnyi természetbeni juttatást követő főszámvevővel, a főlevéltárossal, az istállómesterrel és a főkertésszel együtt neki is évi 200 forint készpénz és nagyjából ugyanannyi természetben kapott fizetése lehetett. Személyének jelentőségét azonban nem is annyira jövedelme, mint inkább az a tény mutatja, hogy Körmenden született fiának és leányának Batthyány II. Lajos és annak felesége voltak a keresztszülei 43 Iratai szerint a téglaégetéstől a fakivágáson és minden építési anyag beszerzésén túlmenően, elődjeihez hasonlóan, keze alá tartozott minden építkezéssel kapcsolatos minden ügy. Tervet és költségelőirányzatot készített a Rába és a Csörnöc folyó szabályozására, a körmendi sóházra, a különböző uradalmak kastélyaínak és földesúri lakóépületeinek, valamint az egyes uradalmak 6. kép. A körmendi sóhivatal épületeinek terve. Adrian Chevreux Capitan Ingenieur, Directeur des Bâtiments rajza, 1780, MOL A Magyar kamara Archívuma, az Építési Hivatal tervrajzai, No, 344, minden lakó- és gazdasági épületének építésére, javítására és fenntartási munkáira, A körmendi sóház és a szombathelyi megyeháza megmaradt rajzainak, illetve a homokkomáromi rendház homlokzatának ismeretében a kor általános színvonalához tartozó, mintakönyveken tanult és azokat használó építész volt, aki Ludbregtől Szombathelyig és Körmendig látta el és szervezte, irányította a hitbizomány minden építkezését, Ezekkel kapcsolatban a melléje beosztott írnokokkal, rajzolókkal és mesteremberekkel évről évre ő is elkészítette a következő esztendő építési munkatervét, megírta a jelentéseket, összeállította az anyag- és a költségkimutatásokat, elszámolásokat és mindazt az adminisztratív munkát, amelyet az 1752-ben kelt utasítás előírt számára. Giessl Bauinspektor és Chevreux Baudirektor irányítása alatt az 1732-ben felvett Johann Michael Abel uradalmi kőműves 1780 körüli haláláig volt a hitbizomány vezető mestere. Az újonnan készülő és a megújításra, tatarozásra kerülő épületek esetében egyaránt ő volt a költségvetések készítője, sőt nem egy alkalommal a tervrajzok készítője is. 1783-ban szerepel először