Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

STRAUSS, Balthasar. Németújvári üveges mester 1649- ből helybeli munkákkal kapcsolatos levele maradt. (Batthyánylt. Miss. 44.364.) Strobol, ácsmester 1650- ben a csákányi kastélyon dolgozott (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs., f. 226.), onnét rendelték Németújvárra. (Uo. 26. cs., f, 230.) 1651 őszén ismét a csákányi kastély tetején dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 6.987.) 1652-ben Körmendre kérték, a kastély félig leégett tetejének szemügyre vételére. (Batthyány-lt. Miss. 33.843.) Ősszel a németújvári vár kapuja feletti bástya befedését készítette. (Batthyánylt. Miss. 33.863.) Stukkátor. valószínűleg grazi 1627-ben az ottani tiszttartón keresztül Poppel Évától sürgeti a németújvári várban végzett munkájáért járó bért. (Batthyány-lt, Miss, 13,491.) Az erről szóló levélben a grazi Franz kőművessel együtt említik, ezért feltételezhető, hogy ő is grazi volt. Stukkátorok, feltételezhetően bécsiek 1636 tavaszán a Giovanni Battista Orsolini építőmesterrel a németújvári vár nagytermének építésére kötött szerződésben szerepel az ott készítendő stukkós mennyezet. (Batthyány-lt. P, 1322., 122. cs., f, 15-17.) Christian Kner 1637 februárjának elején írott levele említi az általa készített képeket, amelyeket a nagyterem mennyezetére stukkó keretekben helyeztek el, (Batthyány-lt, Miss, 26.880.) Az Orsolinivel 1637. április 1 -jén kötött újabb szerződésben az addig felépült új termek elkészült mennyezeti stukkódíszítéséről esik szó. (Batthyány-lt. P. 1334., 17. cs., f. 228.) Az ott dolgozó, meg nem nevezett stukkátoroknak már ezt megelőzően, január 16-án 570 forintot fizettek, amely több terem stukkói árának felel meg, (Batthyány-lt, P, 1322., 122. cs. No. 39., f. 9v.) SUESS, Urban. 1567 és 1592 között a győri Katonai Építési Hivatal felügyelője, {Pálffy 1999, 124., 198,, 201,, 205.) Az 1570-es években a németújvári vár erődítési munkáit irányította, feltételezhetően saját tervei alapján. (Pataki 1931. 123.) Az 1560-as években Thomas Eyssler bécsi superintendens mellett dolgozott, az ő kíséretében tűnt fel 1567-ben a győri vár építésén. Győri superintendensként Győrön kívül Tata, Pápa, Pannonhalma, Csesznek és Veszprém várainak erődítési munkálatait vezette. (Pataki 1931. 116.; Herzog József: Adatok a hazai építészet XVI. századi történetéhez. = Magyar Művészet, 3. 1927. 588.) Szobrász, bécsi 1569-ben Batthyány I. Ferenc özvegye, Czvetkovics Katalin levélben kérte unokaöccsét, Batthyány Boldizsárt, hogy „az zegin uram koporsoyat es Beccben hoztak [...] kérem Kegyelmedet [...] hozatnaya Rohonczíg ala, onned en Ujwarra wythetem". (Batthyány-lt. Miss. 4.013.) Tanizl, szalónaki gerencsér 1599-ben az ottani várban „kallyhas kemenczet" készített. (MKI, Joanelli) Téglavető mester, csákányi 1648 tavaszán kapott utasítást az ottani meglevő téglaégető kemencék rendbehozatalára, hogy az ottani kastély építéséhez megkezdhessék a téglagyártást. (Batthyány-lt. P. 1322., 26, cs., f. 181-182.) Téglavető mester, körmendi 1609-ben jelentették Batthyány Ferencnek, hogy a téglavető mester megtekintette a régtől meglevő kemencét. (Batthyány-lt. Miss. 7.165.) 1619-ben akkor működő kemenceként említik, a mesterrel együtt. (Batthyány-lt. Miss. 40.879.) 1654-ben az akkori mester húszezer téglát vetett és égetett a helybeli cigányság befogásával kapott segítséggel. (Batthyány-lt. Miss. 16.215.) Téglavető mester, németújvári 1609 és 1619 között szerepel az iratokban, az ottani kemencével és téglavető színnel együtt. (Batthyány-lt. Miss. 7,189., 7.200., 7,219., 7,395.) 1692-1693-ban három legényével említik a németújvári téglavetőt, (Batthyány-lt. P. 1322., 27, cs. 366/a. kötet, f. 77-78., 98-99., 230-233.) Feltételezhető, hogy valamennyi Batthyány-uradalom közös, Németújváron lakó téglásmesterrel rendelkezett és őt küldték a különböző helyeken levő kemencékhez, s így a fenti személyek koronként ugyanazok. Téglavetők, szalónakiak A vár 1648, novemberi fizetési-lajstromában név nélkül szerepelnek, (Batthyány-lt. P. 1334., 17. cs. f. számozatlan) Tobias, hartbergi kőfaragó 1650 májusa és decembere között szerepel a rohonci számadásokban, 1654-ben azt írták róla, hogy Szalónakra készül. (MKI, Iványi) TORRE, Carlo della. Grazi építőmester A grazi kőműves- és kőfaragócéh tagja, akit 1675-ben „Carl Torre zu Güssing" néven, távolélőként és a Güssíng helynév nyomán a Batthyány-család szolgálatában tartott nyilván a céh mesterkönyve. (Kohlbach 1961. 123.) Családja a Como vidéki Valle deli

1 Intelviben fekvő Rogonioból származott. Első ismert említése 1650-ből származik. Május 25-én kelt és Batthyány Ádámhoz írott levelében Antoni Butz hartbergi kőfaragó Carlo della Torre mesternek azon vádja ellen tiltakozott, amely szerint ő nem lenne hajlandó újabb megbízást vállalni. (Batthyány-lt. Miss. 7.813.) Vörös viaszpecsétjével ellátott és „lo Carlo della Torre" aláírású nyugtájával 1654. december 2-án ismerte el, hogy a körmendi német őrség kaszárnyájának építéséért járó 600 forintot felvette az uradalomtól. (Batthyány-lt. P. 1334., 17/a, cs., f. 729.) 1657-ben az általa bemutatott tervrajzok alapján kapott megbízást templom építésére Rohoncon. Az erről szóló és olasz nyelvű szerződése fennmaradt (Lymbus II. fasc. 10., idézi: Kászonyi András né: Bartolomeo Torre, a győri jezsuita kollégium építőmestere, = Arrabona, 5. Győr, 1963. 231.) Az 1657-ben meg is kezdett templomépítés Batthyány I. Ádám 1659-ben bekövetkezett halálát követően abbamaradt és csak 1676 után fejeztette be azt fia, Batthyány II. Kristóf. (ÖKTXL. 1974. 377-381.) Személye a Batthyány-levéltár irataiban Carl, Carli, Carly, Karli, Karly, Karoly néven szereplő kőművesmesterrel azonosítható, Carli néven 1647 és 1656 között említik. 1647. február 17-én jelentette a szalónaki tiszttartó, hogy megalkudott vele és „Nagyságodnak az Abriset meg küldöttem". (Batthyánylt. Miss. 21.842.) A levél nyomán feltételezhető, hogy az 1649-ig a szalónaki várban tartó építkezés az ő tervei nyomán folyt. 1648 márciusában Hans Dreier ácsmesterrel a csákányi új kastélyhoz készített terveket. (Batthyány-lt. Miss. 22.671., idézi: Koppány 1979. 57-58.) Áprilisban a Szalónakon folyó munka hosszabb betegsége miatt félbemaradt. (Batthyány-lt. Miss. 21.878.) Májusban és júniusban már a németújvári várban dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1322., 26. cs., f. 191.) Ezután 1649 őszéig ismét Szalónakon volt. (Uo. f, 213.) A csákányi kastélyhoz általa készített „Planum"-hoz 1650 márciusában Strobol ács számára rajzolt „Obriz"-t. (Uo. f. 226.) A következő év június 26-án Dreierrel együtt ismét Csákányba küldték, hogy ott az építkezéshez szükséges anyag méretét mérjék fel. „Carli Paumeister" jelentése szerint ez 30 ezer tégla és a hozzá szükséges mész. (Batthyány-lt. Miss. 6.977.) 1651. november elején írott levelében arra kérte Batthyányt, utazzon ígérete szerint Csákányba, az építkezés megtekintésére. (Batthyány-lt. Miss. 47.627.) 1652 áprilisában ismét a szalónaki várban dolgozott (Batthyány-lt. Miss. 22.068.), júniusban pedig a németújvári várban folyó építkezést vezette. (Batthyány-lt. Miss. 47.647.) 0 lehetett az a meg nem nevezett építőmester, akivel 1653. február 10-én a körmendi kastély átépítésére kötöttek szerződést. A munkát a Filiberto Lucchese által 1640-ben küldött terv és modell alapján 1656-ig valósította meg. Körmenden a tiszttartók jelentései szerint 1653 szeptemberében és októberben (Batthyány-lt. Miss. 33.939., 33.942., 33.944.), 1655. április - májusban (Batthyány-lt. Miss. 13.156., 13,188.) és 1656 tavaszán tartózkodott