Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

lis 6-án levélben kérte néhai férje elmaradt 408 forintnyi járandóságát, egyúttal afeletti csodálkozását fejezte ki, hogy a félbemaradt munkát nem annak pallérjaival és kőműveseivel óhajtja befejeztetni. (Batthyány-lt, Miss, 39.734.) Rézműves, grazi mester 1646-ban 50 forintért készítette a németújvári vár tornyának gombját. (Batthyány-lt. P. 1322., 26, cs,, f, 142.) RICHALM, Johann Wilhelm. Hartbergi szobrász 1690-ben három alkalommal szerepel a rohonci számadásokban, az ottani templom oltárán dolgozó szobrászként. (Batthyány-lt. P. 1334., 17/a. cs., f. 1250-1251.) RIED, Hans. Németújvári ácsmester 1642. augusztus 10-én a csákányi malom építésére szerződött, (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs., f. 14.) RIEGFELD, Bartholomeus. Németújvári lakatgyártó 1638-ban a németújvári várba készített zárakat és pántokat. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs., f. 40.) ROSENBERGER, Ruprecht. Hartbergi kőfaragó 1639 augusztusában korábbi szerződése alapján fizettek neki a rohonci kastélyhoz faragott ajtó- és ablakkeretekért, valamint lépcsőkért és a szalónaki vár oltáráért. (MKI, Iványi) 1640-ben a németújvári vár építéséhez szerződtették, A magyar nyelvű szerződés értelmében részben új ajtókereteket faragott, részben régieket alakított át a felsővár palotaszárnyában. (Batthyány-lt. P. 1322,, 122, cs,, f, 13v.; Koppány 1984. 552.; Koppány 1988. 478.; Koppány 1990. 157-158.) RÖTZ, Stephan. Grazi képíró Rez és Rezén néven is előfordul az iratokban. 1654-ben Batthyány I. Ádámhoz írott levelében a németújvári vár ciszternája tetejének lefestéséről írt. (Batthyány-lt. Miss. 40.283.) RUDOLPH, Móricz. Kőműves 1601-ben szerepel a rohonci kastélyon dolgozók között. (MKI, Joanelli) Rupert, lakatgyártó A Ruop, Rwop néven is említett mester 1600-ban a németújvári várban, 1615-ben a körmendi kastélyban készített zárakat és pántokat. (Batthyány-lt. Miss. 7.244., 7.356.) SACKHERER, Wolfgang. Bécsi kőművesmester Az 1660-1683 közötti időben Batthyány II. Kristófhoz írt, meg nem nevezett építkezésről szóló, évszám nélküli levele maradt. (Batthyánylt. Miss. 40.348.) SAGREDO, Niccolo. Bécsi kőművesmester 1649 és 1659 között kelt, hét darab olasz nyelvű, különböző Batthyány-építkezésekről szóló levele ismert. (Batthyány-lt. Miss. 40.577-40.583.) SCHILLER, Cristoff. Sárvári udvari asztalos 1681-ben a rohonci templom új oltárán végzett munkájáért tizenegy akó bort küldtek neki. (Batthyány-lt. Miss, 4,891,) SCHNAR, Hans Michael. Képíró 1650-ben a szalónaki vár toronysisakját festette. (MKI, Iványi; Garas 1953. 141.) SCHNELL, Thomas. Schädklowitzi ácsmester 1589-1590 között kelt, Schindl Lénáit németújvári várnagyhoz ottani munkával kapcsolatos levele maradt. (Batthyány-lt, Miss. 41.795., 41.796.) SCHREINER, Paul. Rohonci kőművesmester Az 1676-tól épített rohonci plébániatemplom mestere, aki ebben az időben az ottani kastélyban is dolgozott, A lékai építőcéh tagja volt. {Prickler 1998. 184.) Sebestyén, kőfaragó 1616 és 1619 között Körmenden, a kastélyon végzett munkájáért fizettek neki, (Aggházy 1959. 274.) SINOR, Antoni, dobrai téglavető mester 1634-1635-ben a Poppel Éva által Dobra várában folytatott építkezésen dolgozott. (Kincses 1993, 19.) SO PAL, Antoni. Portörőmester 1637. június 12-én a németújvári vár ágyúihoz szükséges lőpor gyártására szerződtek vele. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs., f. 15.) STAHL, Johann Michael. Grazi szobrász Hans Michl grazi „Pildhauer", aki „különféle dolgokat" faragott márványba Batthyány Boldizsárnak. (Takáts Sándor: Zrínyi Miklós nevelőanyja. Budapest, 1917. 39., 2. jegyzet) 1581-ben írott levelében ígérte Batthyánynak, hogy a megrendelt márványkő mozsár három héten belül elkészül, (Batthyány-lt. Miss. 44.139.) STEIER, ácsmester 1653 februárjában kelt két levele szerint akkor Szalónak várában dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 22.081,, 22,082.) STEINDL, Franz. Hartbergi szobrász 1681 -ben a rohonci templom oltárán végzett munkájáért kapott bért. (Batthyány-lt, P. 1334., 17/a. cs., f, 1070.) STIER, Martin (1620-1669) „Ober Ingenieur" Az 1650-es évektől a grazi Belső-Ausztriai Haditanács főhadmérnöke. Batthyány I. Ádámhoz 1658-ban Körmendről írott levele, a dunántúli végvárvonal általa végzett felmérésével kapcsolatos. (Batthyány-lt. Miss. 44.309.) Ezt megelőzően, 1657-ben készítette el hivatalos megbízásként a stájer és a horvát-szlavón végek térképét, az oda kiküldött várvízsgáló bizottság tagjaként. 1658-ban ennek folytatásaként mérte fel és rajzolta meg a Kanizsával szembeni végvárak térképét. 1660-ban a három végvidékről készített rajzait díszes kötetbe kötve nyújtotta be a császárnak, A következő évben a bécsi hadvezetés utasítására rajzolta meg a teljes magyarországi végvárvonal térképét tizenkét lapon, amely császári engedéllyel 1664-ben nyomtatásban is megjelent. (Pálffy Géza: Európa védelmében. Haditérképészet a Habsburg birodalom magyarországi határvidékén a 16-17. században. Budapest, 1999. 40-48.) 1659-től a bécsi, központi Haditanács hadmérnöke volt. Ebben az évben előtte tett szakmai vizsgát a Velence szolgálatából érkezett, angol származású Francis Wymes gróf, a győri főkapitányság későbbi építési felügyelője, (Pfannl Jenő: Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépítője a 17. században. 1. közlemény. = Győri Szemle, 4. 1933. 185-200.) STOLL, Friedrich (1597-1647) Bécsi udvari arcképfestő A neve mellett a „Römisch Kay. Maister Camer Maller" címet viselő festő 1636-ban Batthyány I, Ádám megrendelésére húsz arcképet festett. Ez év július 31-én írott levelében jelezte a képek elkészültét, amelyekért 200 forintot kért. (Batthyány-lt. Miss, 44.317.) Még ezt megelőzően értesítette Batthyányt, hogy elkezdte a kért 2 arcképet, azokról másolatot is készít és megfesti a császári ház tagjainak arcképeit is, Egyúttal ezt kérdezte, átadhatja-e a másolatokat Pálffy feleségének, aki azokat naponkint kéri, (Batthyány-lt, Miss. 44.318.; Garas 1953. 85., 142.) Stoll 1620-ban bécsi polgár, 1623-tól az udvari színház dekorátora, 1631-ben császári udvari festő. Festményei alsóausztriai, cseh- és morva várakban és kastélyokban maradtak meg. (Thieme - Becker XXXII. 1938. 104.)