Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Détshy Mihály: Sárospatak várának egykori kertjei és szőlői

2. kép. Henri Cavet parktervének részlete: a délnyugati sarokbástya romjai. (KÖH Térvár, Itsz. 13955.) A 19. SZÁZADI KASTÉLYPARK A régi kertek és szőlők pusztulása után csak a 19. század elején támadt fel újra a kertkultúra Sárospatakon, az új birtokosoknak köszönhetően. 1806-ban Bretzenheim Károly Ágost, a pfalzi választófejedelem és bajor király házasságon kívül született fia, kapta kárpótlásul a pataki és regéci uradalmat csere fejében I. Ferenc királytól, rokonától, Miután Sárospatakot választotta családi lakóhelyéül, hamarosan intézkedett a leromlott állapotú várkastély helyreállításáról és környezetének igényes rendezéséről, Az uradalom 1809, évi számadásából ismerjük a pataki kertész, Balthasar Rupf nevét, és említik a „hercegi kertet", ahol kőfaragók az udvarbeli kúthoz faragnak követ 1812-ben,

139 Az idősebb herceg halála után 1823-ban fia és örököse, Ferdinánd indítja meg a vár körüli parkosítást. 1826-ban megbízta a francia Henri Cavet kertépítészt terv készítésével. (1. kép) A ránk maradt terv a várkastély környezetét, a Vörös-torony körüli bástya, a „párkány" feltöltött udvarában kialakított teraszt, a várkastélytól nyugatra elterülő beépítetlen fennsíkot, és a déli, illetve délnyugati várfal előtti széles árkot alakítja díszparkká, megtartva és hasznosítva a romos erődfalat. A délnyugati kazamatás várfal és bástya romos szakaszaiban grottákat alakít ki, a fal fölötti és mögötti magas sáncon facsoporttal körülvett, karcsú oszlopokkal övezett kioszkot javasol. A Vörös-torony körüli említett bástya déli és nyugati homlokfala elé neogótikus ízlésú, vasvázas, üvegezett és légfűtésű melegházat tervez a bástya kazamata-folyosójával összekötve, A várkastély főhomlokzata előtt, a betöltött árok mentén húzódó utat, déli irányban a várfalon kívül, a széles várárok fölötti keskeny vashíddal folytatja az Alsóhóstátig. A tervet végül nem kivitelezték, de a kanyargós utakkal tagolt mezőkben javasolt facsoportok és bokros ágyások, amelyek részben ma is megvannak, a terv szellemében valósultak meg.

140 (2-3. kép) 1825-ben a Magyar Kurír című folyóiratban a város és a várkastély építkezéseiről megjelent cikkben a következő olvasható: „A

1 kapu a' nyugati fal közepén nyittatott meg ... A kapu jobb és bal oldalán be van temetve a gödör [t. i. a várkastély körüli várárok], 's azt most egy Anglus kertecske foglalta el," Ezt az állapotot mutatja egy 1830 körül készült akvarell, amely a várat délnyugat felől ábrázolja, az említett régi, utóbb újra áthelyezett kapu előtt kétoldalt ábrázolt „Anglus kertecske",

141 (4. kép) Ránk maradt a Vörös-torony körüli bástya déli és nyugati oldala mellé épült üvegház terve 1839-ből, amelyet a várkastély építkezését irányító Johann Walter készített, (5. kép) Ezt egy éven belül kivitelezték is, és így azonosítható a „Sáros Pataki Nagy Inventárium 1841, Esztendőben" című leltárban szereplő „Treib ház" - hajtató ház, illetve a „Glas ház" - üvegház tételekkel.

142 A terv klasszicista és romantikus motívumokkal megoldott építményt mutat, amelynek vasszerkezetű, üvegezett váza a bátya déli és nyugati homlokzatához támaszkodik, és a bástyafal nyílásain át a bástya kazamata-folyosójába nyílik. A bástya déli szeglete fölött nyolcszögű üvegpavilon emelkedik, amelyhez csigalépcső vezet föl. 1856-ban a Magyarföld és népei eredeti képekben című folyóiratban, Orbán József tollából hosszabb ismertető jelent meg Sárospatakról. Ebben a kastély parkjáról a következő olvasható: „A vár környéke egy gyönyörű park, hol a tekervényes tiszta kavics-utak mellett, mindenütt dús tenyészettel, gazdag növényvilággal találkozik a szem. Néhány évvel elébb ezen helyet, rendetlenül elszórt kőhalmok, a vár árkait bűzhödt mocsárvíz, elrongyollott bástyáit haszontalan füvek borították, most az árok és bástya életgazdag fákkal körülültetve eleven, néhol rózsasövényekkel körülhálózva, becses növényeknek, zöld lugasoknak, lombos erdőknek, tarka vegyületű virágoknak gyűjteménye, melyek a zöld kaszálókkal összhangzatban, gazdag természet-élvet nyújtanak a szemlélőnek. Nyári estvéken és innepeken