Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Krisztina: Édesapámról, Voit Pálról

5. kép. Voit Pál szolgálati lakásának részlete az Iparművészeti Múzeum épületében dent elkövettem, hogy ahol lehet az államhatalom erejével, ahol lehet rábeszéléssel és meggyőzéssel a magyar múlt emlékeinek borzalmasan megcsonkult töredékeit megmentsem. Legtöbb helyen azonban vagy későn érkeztem vagy elháríthatatlan s rajtunk kívül álló, ma leküzdhetetlen akadályok állották utamat. Különösen áll ez a vidéki kastélyok kincseire. A magyar múlt művészeti emlékeinek 80 %-os pusztulását állapíthattam meg e területen, anélkül, hogy komoly remény volna e százalékarány csökkentésére, s a fentálló pusztulási veszély kiküszöbölésére, valamint sikerrel kecsegtető javaslatom lehetne a ma is pusztuló muzeális kincseknek kormányrendeletben foglalt védelmi módozatokon felüli gyakorlati megmentése érdekében," A Tanács a jelentéseket „tudomásul vette", de érdemben igazán képtelen volt intézkedni, Tudomásom szerint több ilyen komplex bizottságot nem is szerveztek. Ennek bizonyos mértékig az is oka lehetett, hogy néhány regionális tudományos intézet, úgy mint az Alföldi, illetve a Dunántúli Tudományos Intézet is bekapcsolódott a mentési munkálatokba. Létrejöttek továbbá azok a központi állami szervek is, amelyek szervezett keretek között próbálták felgyűjteni és felkutatni a közés magángyűjtemények elveszett, elkallódott, vagy eltulajdonított darabjait, így a Veszélyeztetett Javak, Veszélyeztetett Magángyűjtemények, illetve a Köz- és magángyűjteményekből elhurcolt művészeti alkotások miniszteri biztosságai, Ebben az időszakban a múzeumok egyik legfontosabb gondja és feladata.volt, hogy a legkülönbözőbb módon bekerült tárgyak védelme, megőrzése biztosítható legyen, A fenti meglehetősen kaotikus és heroikus körülmények között az Iparművészeti Múzeum gyors talpra állása nem nevezhető tipikusnak. 1946 nyarán már megrendezték a háború utáni első az „Iparművészeti Múzeum mesterművei 1896-1946" c. kiállítást, amely egyúttal az épület és benne a nagy üveges csarnok helyreállításával járt együtt. 1946 és 1949 között több kiállítás megnyitására is sor került, azonban ezek közül talán az egyik legjelentősebb a „Medici kárpitok" bemutatása volt, melyet a múzeum Verseghy Nagy Elektől vásárolt meg. A másik nagy eredmény, amely Apám igazgatóságához kötődik a Nagytétényi kastély megvásárlása utolsó tulajdonosától, Dáni Gézától. Itt készült elhelyez -